(enyhített böjt) Az Úr Jézus az evangéliumban fölveti a kérdést: „Kicsoda hát a hű és okos szolga, kit ura háznépe fölé rendelt, hogy enni adjon nekik a maga idején ?” (Máté 24, 45·) Az Egyház a mai zsolozsmában Szent Józsefre alkalmazza ezeket a szavakat, amikor mondja: „íme a hű és okos szolga, kit az Úr Isten a saját családja – […]

(enyhített böjt) „Lelkedet ki kell kovácsolni.A hitetlenség merevségét kalapáccsal kell verni,hogy a salak lehulljon, és megmaradjon, ami tiszta;és hogy a rozsda lepattogjon, és csak a tiszta acél maradjon.” „A Lélek gyengéden jön, és illatával ismertté teszi magát. Nem érzik tehernek, mert könnyű, nagyon könnyű. Fény- és tudássugarak áradnak előtte, ahogy közeledik. A Lélek valódi barát és védő gyengédségével jön megmenteni, […]

A nagyböjti 5., a húsvétot megelőző második vasárnap a római katolikus egyház liturgikus hagyománya szerint feketevasárnap, a Jézus szenvedésére való emlékezés kezdőnapja. Ezen a napon a templomok feszületeit, valamint az Úr képeit a feltámadás ünnepéig viola-, azaz gyászszínű böjti lepellel takarják el. Az Üdvözítő közelgő halála feletti szomorúság jeleként régen fekete leplet használtak, innen ered az ünnep magyar neve – […]

(enyhített böjt) Szombaton a mi égi édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária csodálatos napja. Ezen a napon, ha nincs nagyobb ünnep, a papok is Mária tiszteletére mondják a napi szentmisét. Szombatonként fontos a rózsafüzér, a lorettói litánia, a különböző Mária-imádságok elmondása, Máriáról való elmélkedés, hogy még mélyebben gyökerezzünk katolikus hitünkben, s Mária esdeklő imádságai által, még több kegyelmet kapjunk.

(megtartóztatási nap) A péntek a mi Urunk Jézus Krisztus üdvöt hozó kínszevendésének napja. Ezen a napon böjtölünk, áldozatokat ajánlunk fel Krisztusnak, a fájdalmas rózsafüzérben az ő szenvedéséről elmélkedünk, és a keresztút elvégzésével még inkább közelebb kerülünk ennek a misztériumnak kimeríthetetlen gazdagságához.

(enyhített böjt) Csütörtökön alapította a legnagyobb szentséget az Úr Jézus Krisztus. Ez a szentség minden keresztény számára az élet középpontja. A szentmise és az Oltáriszentség kimeríthetetlen misztériuma minden csütörtöki napon legyen gondolataink középpontjában. Szentséglátogatással, lelki áldozással szenteljük meg ezt a napot.

(enyhített böjt) A szerdai nap régi szokása a Szent Józsefről való megemlékezés. Szent József hathatós közbenjáró erejét Avilai Szent Teréz is lelkesen hirdette. A szerdai napon a régiek böjtölni is szoktak, mert Júdás ezen a napon egyezett meg a zsidókkal az árulásról. Tudjuk, hogy Szent József imádsága hathatós a tisztítótűzben szenvedő lelkek enyhületében és a gonosz lélek elleni küzdelemben.

(enyhített böjt) „Nem tudjátok, de megnyílnak az egek, és angyalok sokasága asszisztál a szentmisén. Bizony, számos gonosz lélektől, számtalan láthatóés láthatatlan veszedelemtől szabadít meg a krisztusi Szent Áldozat!” (Nagy Szent Gergely) Nagy Szent Gergely pápa az ókorban Nagy Szent Leó mellett Szent Péternek legkiválóbb utódja, akinek legnagyobb történelmi jelentősége, hogy átvezette az egyházat a római múltból a germán- római jövőbe. […]

(enyhített böjt) A hét napjainak katolikus tematikája szerint a hétfőt a Szentlélek imádásának szenteljük. Ezen a napon elimádkozhatjuk valamelyik Szentlélek kilenced napi imádságát vagy a Szentlélek litániáját.

A szebasztei negyven hős katona saját, maga állított magának örök emléket azzal, hogy mind az Úr Krisztus „jó katonájának” bizonyult. „Negyvenen szálltunk e küzdőtérre, Urunk, hiány nélkül negyvenen érjük el az örök élet koronáját. Tiszteletreméltó a negyvenes szám, amelyet te negyvennapi böjtöddel megszenteltél. Illés negyvennapi böjttel kereste az Urat s elnyerte látomását” Egyenként elmondhatták magukról a nemzetek apostolának szavait: „A […]