„Ahhoz, hogy a mennyei bölcsességre eljuss, és boldog légy, a tudományod nem segít semmit, mert ahhoz ártatlan gyermekké kell válnod.” Aki szorosan az Üdvözítő nyomán jár, annak ki kell üríteni az ő kelyhét fenékig, egészen a lélek sötét éjszakájáig, mikor már csak egy szava van az űzött-gyötört léleknek: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem!” Keresztes Szent Jánost a szerzetestörténet úgy […]

Fehérvasárnap – Dominica in albis „Mint újszülött csecsemők kívánjatok lelki, vizezetlen tejet…, hogy tőle felnőjetek az üdvösségre, alleluja.” – „Quasi modo geniti infantes, rationabile, sine dolo lac concupiscite” „Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek.” Fehérvasárnap (latinul Dominica in albis, az ünnepi introitus alapján: quasi modo-vasárnap, a magyar néphagyományban: mátkálóvasárnap, komálóvasárnap) a hamvazószerdával kezdődő húsvéti ünnepkör zárónapja, mindig a Húsvétot követő […]

Szombaton,  a mi égi édesanyánk, a Boldogságos Szűz Mária csodálatos napja. Ezen a napon, ha nincs nagyobb ünnep, a papok is Mária tiszteletére mondják a napi szentmisét. Szombatonként fontos a rózsafüzér, a lorettói litánia, a különböző Mária-imádságok elmondása, Máriáról való elmélkedés, hogy még mélyebben gyökerezzünk katolikus hitünkben, s Mária esdeklő imádságai által, még több kegyelmet kapjunk.

(megtartóztatási nap) A péntek a mi Urunk Jézus Krisztus üdvöt hozó kínszevendésének napja. Ezen a napon böjtölünk, áldozatokat ajánlunk fel Krisztusnak, a fájdalmas rózsafüzérben az ő szenvedéséről elmélkedünk, és a keresztút elvégzésével még inkább közelebb kerülünk ennek a misztériumnak kimeríthetetlen gazdagságához.

Csütörtökön alapította a legnagyobb szentséget az Úr Jézus Krisztus. Ez a szentség minden keresztény számára az élet középpontja. A szentmise és az Oltáriszentség kimeríthetetlen misztériuma minden csütörtöki napon legyen gondolataink középpontjában. Szentséglátogatással, lelki áldozással szenteljük meg ezt a napot.

A szerdai nap, régi szokása a Szent Józsefről való megemlékezés. Szent József hathatós közbenjáró erejét Avilai Szent Teréz is lelkesen hirdette. A szerdai napon a régiek böjtölni is szoktak, mert Júdás ezen a napon egyezett meg a zsidókkal az árulásról. Tudjuk, hogy Szent József imádsága hathatós a tisztítótűzben szenvedő lelkek enyhületében és a gonosz lélek elleni küzdelemben.

Kedden, a Szent Angyalokról és Szent Antalról is szokás megemlékezni. Ezen a napon fontos, hogy őrzőangyalunkhoz mondjunk imádságokat, de akár Szent Mihályhoz és a többi főangyalhoz is imádkozhatunk. Szent Antal is sok kegyelmet esd ki számunkra, hogy a keddi napokon áhítatosan imádkozunk hozzá, emlékezünk meg róla.

HÚSVÉTHÉTFŐ:Stációs templom: Szent Péter bazilikájaAz Egyház új báránykáit: a Húsvét alkalmával megkeresztelt hívőket először a legfőbb pásztornak, Szent Péternek a templomába vezeti el. Szent Péter bazilikájában van ma Rómában a főistentisztelet, ö szól hozzánk a szentleckében, az evangélium elbeszélése szerint is neki jelenik meg az Úr. Egyébként az egész szentmise a megkeresztelt hivők új életének boldogságát hirdeti. A mai evangélium […]

„Aki halottaiból feltámadt!” „Íme Én veletek vagyok a világ végezetéig..!” A CSEND SZAVA – HÚSVÉT ÖRÖME – SZENT FELTÁMADÁS! Éjszaka, sötétség, csend… A halál csendje… De ahogy múlik az idő, s peregnek a percek, az órák, egyre erősödik az a bizonyos másik Csend: az Élet csendje. Húsvét öröme – Előzmények… Még mindenki alszik, csupán két-három jeruzsálemi házban gyullad világosság. Mozgolódás, […]

(enyhített böjt) NAGYSZOMBAT – Húsvét vigíliája „Szálla alá a poklokra…” – az Apostoli hitvallás így idézi emlékezetünkbe nagyszombat misztériumát. A liturgikus nap: csendesek a templomok, a temetők csendje telepszik a templomokba. Ezen a napon az Egyház nem mutatja be a legszentebb áldozatot. Középpont nélkül, főpap és áldozat nélkül a tanítványok tétován összebújnak, félelmükben magukra zárják az ajtókat… Húsvét vigíliáján a […]