Most már nem lesz nehéz megértenünk azt, amire a Szentírás és az Egyház tanít bennünket a Szentlélek működéseiről. Lássuk először a Szentlélek működését az Úr Jézusban. Közeledjünk tisztelettel Krisztus Jézus isteni személyéhez és szemléljük azokat a csodálatos titkokat, melyek megtestesülésekor vagy megtestesülése után valósultak meg. Mint már e titok tárgyalásakor említettük, a Szentháromság teremtett egy lelket, akit emberi testtel egyesített, […]

Csak azt tudjuk a Szentlélekről, amire a kinyilatkoztatás tanított bennünket. Mit mond hát hitünk? A végtelen Létező lényegéhez tartozik, hogy egy Isten legyen három személyben: Atya, Fiú és Szentlélek. Ez a Szentháromság hittitka.1 Hitünk szerint Istenben egy természet és három személy van. Az Atya megismeri önmagát. Ezt a megismerését egy végtelen szóban, az Igében jelenti ki. Ez egyszerű és örök […]

A Szentírás egyik könyve, Az apostolok cselekedetei, az Egyház első napjait beszéli el. Ez a kedves, eleven erővel megírt könyv Szent Lukács műve, aki a legtöbb elbeszélt eseménynek maga is tanúja volt. – Láthatjuk belőle, hogyan alakul ki Jeruzsálemben az Egyház, melyet Jézus az apostolokra alapított, hogyan terjed el aztán Júdeán kívül is, különösen Szent Pál igehirdetése következtében. A könyv […]

a) „Initiator fidei”, ki számunkra kitapossa a hitnek Isten felé vezető útjait, és azért először is mély alázatba öltözik. A végtelen Istennel szemben álló öntudatos lelke mindig kimondhatatlanul alázatos volt, s az imádás s hódolat vágya töltötte be s nyujtotta el lelkét. Legmélyebb lett alázatos imádása az Olajfák kertjében s a kereszten! Az Isten ezt az imádkozó lelket hallgatta meg […]

a) A nagy szív sohasem rideg, hanem meleg; kigyúlt benne az érzés, mint a napban a fény, s onnan árad ki reánk is. – Testvérnek, az emberiség szenzóriumának érzi magát; azért irgalmas is. Jézus programmja az irgalmas szamaritán, nem pedig a rideg pap, sem a szívtelen s segíteni rá nem érő levita. Nem nézi ő a ruhát, sem az állást; […]

a) Jézus szívéből lángok törnek elő, jelzik szeretetét, mellyel e nagy kórházban jár és cseppekben gyógyszerként saját lelkét és életét csepegteti a haldokló lelkekbe; önmagát adja, hogy mindnyájan éljünk. Azért szíve a szeretet iskolája is; így kell szeretni; adni, áldozni kell. – Lángjai jelképezik a mi lelkünk szenvedélyeit is, ellentétjeit az ő lelki életének s e lángok kínozzák őt. Mennyi […]

a) Az Isten nagy, virrasztó gondolatai aureolaként körítik e szívet. Az élet terhének komolysága s a halálba mélyedt tekintet emelik fölségét. Arcán mulandóság, végesség, de egyszersmind erő, új világ, örök élet tükröződnek. Nem tudást, nem művészetet, nem kultúrát hoz – azok dirib-darabok s részben divatok – hanem életet hoz, kedvet, üdeséget, friss életáramot, s bemutatja magát mint egész, új, isteni […]

Miből fakad buzgalma? a) Az Isten szentségének mély felfogásából. A szentség az Isten fölségének, erejének s jogainak kifejezése: szent, szent, szent; szuverén és kifogástalan; ellenkezik mindennel, ami bűn. E meggyőződést bele kell állítanunk a sürgő-forgó világba, mint sziklát a tengerbe, mint csillagot az éjbe. Meredjen, ragyogjon, kiáltson. A bűnnel való ellenkezés szent, isteni papság; ezt kell képviselnünk; ne veszekedjünk, de […]

Borulj szívemre s forrj velem egybe. Szív jelezze hűségedet. a) Aki szeret, az hű tud lenni; sőt a hűség az ő szíve vágya s szenvedélye. Hű vagyok, Uram, hozzád a vétek elkerülésében; a caritas fidelis sugallataira hallgatok. Hű a kicsiben is, akár küzdelem, akár szolgálat legyen; hű az eszközöknek használásában; kivált önmegtagadásban, szemfékezésben, szerénységben. Hű az ethikában és etikettben; fegyelmezett […]

Jézus szíve tisztelete a mi tanulmányunk. Akinek megnyilatkozik, az úgy néz bele lelkébe, mint ahogy hegyről nézünk nagy, szép, fölséges vidéket. Nemcsak szemünk lát, de a lelkünk telik el a magasság érzésével. Egy ilyen bepillantást enged királyi lelkébe, midőn paraboláiban mondja: Én vagyok a jó pásztor, ki vérét odaadja, – ki a pusztában egy juhocskája után is étlen-szomjan tud járni, […]