Jaj annak, aki a törvénnyel összeütközik. Porrá zúzza rajta földi s örök boldogságát. Az államok, a társadalmak romba dőlnek, ha kivonják alóluk a tíz parancs talpköveit. Az országot nem annyira külellenség bomlasztja szét s teszi tönkre, hanem belső titkos ellenség őrli meg életerejét. Polgárai megvetik a tíz parancsot. Aztán jön a külellenség, mely megadja a kegyelemdöfést. A tíz parancs elhanyagolása folytán hullik szét a családi meleg fészek. Elégedetlenség, becsületbeli s vagyoni tönk, betegség, éhhalál, öngyilkosság a tíz parancs megvetésével karöltve járnak.
Azért csak nézzünk utána, ha a családi tűzhely körül nincsen minden rendjén, vajon melyik parancs megszegése által ássuk boldogságunk sírját? Talán a második parancs sértése, a káromkodás, vagy a harmadik parancs lábbaltiprása, az ünnepek megszentségtelenítése vonja ránk az isteni átkot. Igen sok család jólétét az iszákosság (V. parancs ellen) vagy a hűtlenség (a IX. parancs ellen) teszi tönkre.
A törvényszegés bére végül az örök kárhozat, melyre fenyegetve figyelmeztet a rettentő lángokban álló Sinai-hegy, midőn az isteni Törvényhozó onnan örök érvényű törvényeit kihirdette.
Azt sem szabad feledni, hogy míg az isteni áldás és üdvösség az összes parancsok hű megtartásához van kötve, addig elégséges egyetlen parancs megszegése, hogy szerencsétlenségünket megpecsételje. Elég a lánc egyetlen szemét széttépnünk, hogy Istenhez való barátságunk szétszakadjon; elég a hídnak egyetlen ívét áttörnünk, hogy utunkat a mennyországba elzárjuk. Mit használ, ha megtartod Isten első, második vagy akárhány parancsát, ha pl. a hatodik vagy hetedikben bűnösnek találtatol?
Egy édesapa ugyanazon cserépbe több virágot ültetett. Fiacskája kihúzott egy szálat azon hitben, hogy marad még benne elég. Ámde csakhamar valamennyi virág fonnyadni, hervadni kezdett. Ugyanis az össze-vissza bonyolódott gyökerek valamennyije meglazult, megsérült.
Jó alkalom volt ez a bölcs apára nézve, hogy az isteni törvények közötti szoros összefüggést a gyermeknek szinte kézzelfoghatóan megmagyarázza.
Maga Isten hirdette ki ezen nagyon megszívlelendő igazságot: „Ha valaki az egész törvényt megtartja, de egyben vétkezik, mindenikben vétkes lett.” (Jak 2,10) Okát nem nehéz megérteni. Hiszen minden egyes törvénysértés megtagadja s elveti Isten főuraságát, lábbal tiporja tekintélyét, halálos sebet ejt a szereteten, amellyel Istennek tartozunk, s amely minden törvény összfoglalata. Viszont a szeretet az, mely valamennyi, talán súlyosnak látszó törvény betöltését könnyűvé és édessé teszi. A szeretet s a kegyelem, melyet Isten a szerető szívekbe önt, magyarázza meg az Úr Jézus igéit: „az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,30); és azt, amit Szent János állít: „az ő parancsai nem nehezek.” (1Jn 5,3)
Sohasem szűnjünk meg Istentől kérni azt a nagy kegyelmet, hogy őt szerethessük s ami ezzel egyértelmű, parancsait megtarthassuk. Mondjuk gyakran Szent Ágostonnal: „Uram parancsolj, amit akarsz és add meg, amit parancsolsz”, s akkor tapasztalni fogjuk Szent Pállal: „Mindent megtehetek azáltal, aki engem megerősít”. (Fil 4,13)