Az egyházi böjt

A Jordán vizében való megkeresztelkedés után a Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy megkísértse őt a Sátán. Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, megéhezett. Akkor hozzálépett a kísértő és ezt mondotta neki: „Ha Isten fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek kenyérré váljanak.” Jézus ezt felelte: „Írva van: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem igével, amely az Isten szájából jő.” (Mt 4,1-4)


Krisztus és a szentek példájára mi, keresztények is böjtölünk. Tartózkodunk az eledeltől, hogy lelkünket Istenhez emeljük; hogy Krisztus áldozatában egyesüljünk és bűneinkért vezekeljünk; lemondunk valamiről, ami meg van engedve, lemondunk a megengedett kívánságokról, hogy rosszra való hajlamainkat gyöngítsük. – Nagyböjtben így imádkozik az Egyház: „Örök Isten, te a testi böjt által elnyomod a bűnöket, fölemeled a lelket, erőt adsz és gazdagon jutalmazol.” – Ha lehetséges, adjuk a szegényeknek, amit a böjttel megtakarítottunk. Az Egyház külön parancsban indítja böjtölésre a híveket. Az Egyház harmadik parancsa így szól: „Tartsd meg a parancsolt böjt és megtartóztatás napjait.”

A böjti napokon csak egyszer szabad jóllaknunk, reggel és este csak néhány erősítő falatot vehetünk magunkhoz. Nagyböjt kezdetén minden évben kihirdetik, hogy melyek a böjti napok. Nagyböjtben böjtölésünkkel készülünk elő a mi Urunk szenvedésének és feltámadásának ünneplésére. Minden kereszténynek 21 éves korától 59 éves koráig kötelező megtartani a parancsolt böjti napokat. A böjt alól föl vannak mentve a betegek, gyöngék, lábadozók, azonkívül a nehéz testi munkások és azok, akik hivatásbeli kötelességeiket nem tudnák ellátni, ha böjtölnének. Kétség esetén a gyóntató atyához kell fordulni tanácsért. Aki életének hetedik évét betöltötte, annak a megtartóztatás napjain nem szabad húseledelt fogyasztania. A megtartóztatás napjai alól fel vannak mentve a betegek, utasok, vendéglősök vendégeikkel és családtagjaikkal együtt és azok, akik nem-katolikusoknál vagy szállodában laknak és étkeznek, azonkívül azok, akik igen nehéz testi munkát végeznek, munkahelyükön étkeznek vagy egésznapi élelmüket magukkal kell vinniük. Nagypénteken a betegeket kivéve senkinek sem szabad húst ennie.