Úgy látszik, hogy azok, kik nagyobb nyomorúságban sínylődnek, azaz kiknek másokhoz képest kevesebb érdemeik vannak, s kiket a lélek nyavalyája, a bűn súlyosabban megtört, ily formán fohászkodnak Máriához: „Ó hatalmas Úrnő! te a szegény betegeknek vagy menedéke, ne taszíts hát el magadtól, mert én szegényebb és betegebb vagyok, mint mások és épp ezért több jogcímem is van pártfogásodra!” Kiáltsunk hozzá mi is Villanovai Szent Tamással: „Ó Mária, nem bírunk mi nyomorult bűnösök rajtad kívül más menedékre találni; te vagy reménységünk egyetlen tárgya, kitől Jézus után üdvösségünket várjuk; te vagy egyedüli szószólónk Jézus Krisztusnál, kihez fordulhatunk! (S. 3. de N. B. V.)
Szent Brigitta iratai (Rev. extr. c. 50) Máriát csillagnak nevezik, mely a nap előtt jár. Ez a hasonlat azt jelenti, hogy ha egy bűnös lélekben a Mária iránti ájtatosság kezd ébredezni, ez biztos jele annak, hogy Isten azt nemsokára el fogja halmozni kegyelmeivel. Hogy a bűnösöknek Mária pártfogásába vetett bizalmát növelje, Szent Bonaventura (In Ps. 8.) viharzó tengert állít lelki szemeink elé, melynek hullámain a bűnösök, kiesve az isteni kegyelem hajójából, lelkiismeretük furdalásai és az isteni igazságosságtól való rettegés által hányatva, világosság és vezető nélkül már-már közel vannak ahhoz, hogy a reménység utolsó leheletét is elveszítsék és a kétségbeesés örvényében elmerüljenek. Ekkor megmutatja nekik az Úr Máriát, kit közönségesen tenger csillagának szoktak hívni, szózat hallatszik, mely feléjük kiált: „Ó szegény bűnösök, kik már-már elvesztetek, ne essetek kétségbe, tekintsetek e szép csillagra, vegyetek ismét lélegzetet, s bízzatok Máriában, ki titeket a vihar bősz hullámaiból kiragad és az üdv biztos kikötőjébe vezérel!”
Ugyanezt tanítja Szent Bernát is. (Hom. 2. sup. Missus est) „Ha nem akarod, ó bűnös, hogy a viharok elnyeljenek, tekints ama csillagra, hívd segítségül Máriát!” Mert Blozius szerint (In can. vit. spir. c. 19.) ő az egyedüli menedék azok számára, kik Istent megbántották; ő az egyedüli mentsvár azok részére, kik kísértésekkel küzdenek, vagy akiknek nyomorúságot és üldöztetést kell elszenvedniük. Az irgalmasság anyja csupa jóakarattal és szelídséggel van eltelve nemcsak az igazak, hanem a bűnösök és kétségbeeséssel küszködők iránt is. Ha tehát látja, hogy ezek is hozzá menekülnek, ha észreveszi, hogy őszintén keresik segítségét, hamarosan melléjük áll, jóságosán pártfogásába veszi őket és bűneik bocsánatát eszközli ki számukra Fiánál. Senkit sem vet meg, bármennyire méltatlan is oltalmára, senkitől se vonja meg pártfogását, mindenkit megvigasztal; elegendő, hogy segítségéért folyamodjunk, s már is tapasztalni fogjuk pártfogását. Gyakran szelídségével gyújtja lángra a bűnösök szívében az iránta való áhítatot, s olyanokat ébreszt fel bűneik halálos álmából, kik legmesszebbre távolodtak el Istentől, kik legmélyebben merültek el kárhozatos kábultságukban. Így készíti elő a bűnösök lelkeit az isteni kegyelem befogadására, s így lesznek ezek lassankint az örök üdvösség részeseivé. Isten maga oly szelíd és békés szívvel áldotta meg szeretett leányát, hogy senki se habozhatik, hogy az ő közbenjárását kikérje. Azért is így fejezi be Blozius e tárgyat: „Lehetetlen, hogy elvesszen az, ki hűségesen és alázatosan megőrizni igyekszik szívében a Mária iránti áhítatot.”