Miként a boldogságos Szűzanya a szeretetnek és reménynek, úgy egyúttal anyja a hitnek is: „Én a szép szeretet anyja vagyok és a félelemé, és az ismereté, és a szent reménységé.” (Sir 24,24) „És méltán – úgymond Szent Ireneus – mivel Mária tette jóvá a kárt, melyet Éva hitetlensége okozott.” „Éva – teszi hozzá Tertullián – a kígyónak adott hitelt, bár Isten az ellenkezőt mondotta neki, és ezáltal a halált hozta a földre; ellenben a mi királynénk Mária, hitt az angyal szavainak, hogy ti. szűz marad és mégis anyja lesz az Úrnak, és hitével az üdvöt újra visszaszerezte a világ számára.” „Minthogy Mária – mondja Szent Ágoston, – beleegyezett az isteni Ige megtestesülésébe, hitével megnyitotta az emberek számára az eget”; e tekintetben Szent Ágoston megegyezik Richárddal, ki Szent Pál eme szavairól: „Mert a hitetlen férfiú megszenteltetik” a hívő asszony által,” (1Kor 7,14) a következőket írja: „Mária az a hívő asszony, kinek hite megmentette a hitetlen Ádámot és annak összes ivadékait.” Hitéért kiáltott Erzsébet a boldogságos Szűz felé: „Boldog vagy, ki hittél, mert beteljesednek mindazok, mik neked mondattak az Úrtól.” (Lk 1,45) Szent Ágoston hozzáteszi: „Boldogabbnak volt magasztalható Mária azért, hogy hitéért szívébe zárhatta Jézus Krisztust, mint amiatt, hogy Üdvözítőjét fogadhatta méhébe.”