Láttuk korábban, mennyire is édes Mária szent neve az ő tisztelői számára azok életében és pedig amaz igen sok kegyelemnél fogva, melyet általa nyernek. Sokkal édesebb azonban számukra e név haláluk óráján, mert nyugodt és szent halált biztosít nekik. Sartorius Caputo Jézus-társasági atya figyelmeztetni szokta volt mindazokat, kiknek haldoklókat kellett ellátniuk, hogy hangoztassák azok előtt gyakran a Mária nevet; mert – úgymond – elegendő, hogy valakinek halála óráján e nevet kiejtsük, s minden ellenség el fogja hagyni az illetőt és aggodalmaiban vigaszra találand. Lellisi Szent Kamil is figyelmeztette rendtársait, emlékeztessék gyakran a haldoklókat, hogy Jézus és Mária nevét hívják segítségül, miként ő maga ezt másoknál mindig meg szokta volt tenni. Ő maga is megszívlelte e tanácsot halála óráján és pedig igen tökéletes módon; olvashatjuk ugyanis élettörténetében, hogy Jézus és Mária nevét oly gyengéd áhítattal hívta segítségül, hogy mindenkit szeretetre gyújtott vele, aki csak hallotta. Végre kiadta lelkét, miközben szemei Jézus és Mária két képére voltak függesztve; kezeit keresztbe tette, arcán pedig mennyei nyugalom sugárzott; utolsó szavai Jézus és Mária édes nevei voltak. Kempis Tamás szerint Jézus és Mária legszentebb neveinek segítségül hívása rövid ima, mely az elmét nem fárasztja ki, édes érzelmeket kelt s amellett tökéletesen hatalmas arra, hogy üdvének minden ellensége ellen megoltalmazza azt, aki használja.
„Boldog az, – kiált fel Szent Bonaventura (Spec. B. V.) – aki szereti a te nevedet, ó Istennek szent Anyja! A te neved oly magasztos és oly csodálatos, hogy nem kell tartania az ellenség támadásaitól annak, aki hajlandó azt halála óráján segítségül hívni”