A szentek imádsága Isten barátainak imádsága, Mária imádsága azonban az édesanya imádsága.
Mária kérése az édesanya kérése, tehát Jézus számára úgyszólván parancs; ezért teljesen lehetetlen, hogy meg ne hallgassa.
Mária minden imáját parancsnak tekinti Isten, és könyörületesen bánik mindazokkal, akikről Mária megemlékezik.
Jézus természeténél fogva, Mária a kegyelem által mindenható; tehát mindazt elnyeri, amit kér.
Mária oly nagy részvéttel tekint nyomorúságunkra, oly nagy szeretetet érez irántunk, hogy folytonosan imádkozik értünk és fáradhatatlanul könyörög, hogy kegyelmeket nyerjen el számunkra, és megóvjon a fenyegető veszedelmektől.
Mária hatalmasabb, mint a többi szentek, ezért nagyobb gonddal fárad, hogy Istent irgalmasságra hangolja irántunk.
Amint az olajfából csak olaj fakad – ez az irgalmasság jelképe – úgy Mária kezéből is csak kegyelem és irgalom forrásozik, s ezt mindazoknak megadja, akik oltalma alá menekülnek.
Ha bűneink láttára rémület és csüggedés fog el, gondoljunk arra, hogy Mária az irgalmasság királynője lett, és segítségével a legnagyobb és legelhagyottabb bűnösök is megmenekülnek, ha hozzá folyamodnak.
Maga a jó Isten ajándékozott Máriának, szeretett Leányának, olyan jóságos Szívet, hogy mindenki bizalommal kérje közbenjárását.
Sok szent nem lenne most a mennyországban, hogyha nem Mária hatalmas közbenjárásával jutott volna oda.
Mária a mi Édesanyánk, aki forróbban óhajtja üdvösségünket, mint mi magunk.
Krisztus a mi lelkünk Atyja, Mária pedig Édesanyánk; midőn Jézust szülte nekünk, igazi életét adta lelkünknek; s amikor Fia életét feláldozta a Kálvárián a mi üdvösségünkért, újjászült bennünket a kegyelmi életre.
A menny és föld Királya a végtelen Jóság, kimondhatatlanul szeretne hát elhalmozni bennünket kegyelmével. Ehhez azonban a mi bizalmunk is szükséges; hogy tehát fokozza bizalmunkat, tulajdon Édesanyját adta Közbenjárónkul és Szószólónkul. Ezért azt óhajtja, hogy üdvösségünket, minden kegyelem elnyerését – Máriától reméljük.
Mária úgy kívánja, hogy állandóan segítségül hívjuk őt, hogy mindig nála keressünk menedéket, de nem azért, hogy ezzel az ő dicsősége gyarapodjék, hanem azért, hogy a mi bizalmunk és áhítatunk növekedjék, s így több segítséget és vigasztalást adhasson nekünk.
Szüntelenül így kiáltok: „Krisztus az én egyetlen reménységem!” – Krisztus után pedig minden bizalmamat a boldogságos Szűz Máriába helyezem.
Milyen boldog az a lélek, amely a pokollal vívott küzdelmében Mária nevét hívja segítségül!
Aki pecsétként viseli lelkén az igazi Mária-tiszteletet, azt Isten is a magáénak ismeri.
Jóságos Szűz Mária, add, hogy mától kezdve neved az öröm és a bizalom forrása legyen számomra.
Mária, Édesanyám, add, hogy mindig a tied legyek!
Mária, Édesanyám, beléd helyezem bizalmamat. Jézus érdemei és a te közbenjárásod által üdvözülnöm kell. Ebben reménykedem, így legyen!