„Nem tudjátok, hogy testetek a Szentlélek temploma, aki bennetek lakik és akit az Istentől vettetek? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatokéi? Nagy volt a ti vételáratok! Dicsőítsétek meg tehát az Istent testetekben!” (1 Kor 6,19-20)
Testünket Isten teremtette, csodálatosan berendezte és lelket lehelve belé életet adott neki. Isten Fia emberi testet öltött magára, a Szentlélek testünket a keresztségben megszentelte és templomává tette, Isten a világ végén testünket dicsőségesen fel akarja támasztani. Ezért testünket és testi életünket szentnek kell tartanunk. Testünkkel, életünkkel és egészségünkkel törődnünk kell, mert Isten ránk bízta és számon kéri tőlünk. Testünket tisztán kell tartanunk, megfelelően táplálnunk, ruháznunk, edzenünk, kiképeznünk, erősítenünk és nyugalmat és felüdülést szereznünk neki.
Aki egészségét elhanyagolja vagy kellő ok nélkül veszélyezteti, bűnt követ el. A mértéktelen evés, ívás, dohányzás és a túlhajtott sport súlyos károkat okozhat az egészségnek. Még súlyosabban vétkezik, aki életét szükségtelenül veszélynek teszi ki. Különösen nagy annak a vétke, aki szántszándékkal véget vet életének. Az öngyilkos Isten jogait bitorolja, mert Isten az élet és halál egyedüli ura. Megtagadja a szolgálatot Istennek és eldobja magától a keresztet, amelyet Krisztussal kellene hordoznia, kivonja magát a társadalomban rászabott kötelességek alól és nagy csapást mér családjára. Ő pedig örökre elkárhozik.
A test és az élet mindazonáltal nem a legnagyobb érték. Sok esetben meg van engedve, sőt parancsolva, hogy az egészséget és életet kockára tegyük, például a hitért vagy a felebarát javára. Krisztus mondja: „Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, aki életét adja barátaiért.” (Jn 15,13)
Azt, hogy testünkkel, életünkkel és egészségünkkel milyen mértékben kell törődnünk, a mértékletesség sarkalatos erénye szabja meg.
„Becsüld a testedet meg, mint nemes lakhelyet, mert Isten képe mását kell ottan őrzened.”
(Angelus Silesius)
