OKTÓBER 18. SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
A régi kelet egyik legkulturáltabb városában, Antióchiában született. Ebben a városban nevezték először Krisztus tanítványait keresztényeknek és úgy látszik, Lukács maga is hamarosan keresztény lett. Később Szent Pálhoz csatlakozott és mindvégig hűséges követője lett. Ő írta Szent Pál tanítása alapján a harmadik evangéliumot és nagyrészt személyes tapasztalatai alapján az Apostolok cselekedeteit. Orvos volt s a hagyomány szerint néhány Szűz Mária képet is festett.
OKTÓBER 24. SZENT RAFAEL ARKANGYAL
Rafael arkangyal héberül: „Isten meggyógytott”, a vándorok és utazók védője, mert a Szentírásban Tóbiás utazótársa volt. Rafaelt utazóként ábrázolják szandálban, karján utazó köntösével és egyéb utazási felszereléssel, néha vízi tükörrel, és mint minden angyalnak, neki is szárnyai vannak. A Rafael név jelentése a héber rapha’: gyógyítani és az ‘el: Isten szavakból alakult ki. Jelentése tehát „Isten gyógyít”, vagy más értelmezésben az „Isteni gyógyító”. „Rafael vagyok, egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen.”
“NAGYON VALÓSZÍNŰ”, HOGY A HITEHAGYÁS VEZETI BE AZ APOKALIPSZIST ÉS AZ ANTIKRISZTUS FELEMELKEDÉSÉT
“Sokan hiszik, és én is így gondolom, hogy a Jelenések, a Biblia utolsó könyve Jeruzsálem pusztulását írja le, de a világ végét is” – mondta. Hozzátette, hogy szerinte a Kr. u. 70-ben történt templomrombolás “sok szempontból a végső apokalipszis prototípusa vagy előképe”. A pap leírta, hogy a zsidók lemészárlása és a templom lerombolása a rómaiak által akkoriban olyan végletesen pusztító volt, hogy egy túlélő zsidó történész “a világ végének” nevezte. A szikáriusok néven ismert radikális zsidók – héberül “valaki, aki tőrt hordoz” – “meggyilkoltak mindenkit, aki nem engedett a Róma megdöntésére és a zsidó királyság földi [újra]megalapítására irányuló vágyuknak” – mondta a pap. De a rómaiak megtorlása a zsidó lázadásért szörnyű volt. “Annyi hajócsatára került sor a Galileai-tengeren, hogy állítólag a Jordán folyó vize vörössé változott a vértől”. Azt mondják, hogy amint a rómaiak elérték Jeruzsálemet,” a menekülni próbáló zsidókat elfogták, és naponta akár ötszázat is keresztre feszítettek azon a hegyen, hogy a bent lévők lássák és pánikba
essenek” – mondta a pap. “Az éhség miatt a csecsemőket ették meg. És amikor a rómaiak végül áttörtek, mindenkit megöltek. Meggyalázták a templomot, bár úgy hiszem, a templomot már korábban elhagyta Isten”. (…) A hívek többsége tömegesen elszakadt az igaz vallástól a gonosz, korrupt hierarchia alatt. Ezért büntették meg őket. Ez volt a kiváltó oka annak, hogy ez megtörténjen.” “Tehát amikor arról beszélünk, ami most történik, a kiváltó okok talán most történtek meg, de már legalább 60 éve készülnek rá. És ez Krisztus idejében is így volt”. „Miért gondolnánk, hogy most a hitehagyást és a bálványimádást Isten figyelmen kívül hagyja?”. Rámutatott, hogy az “aposztázia” szó “elszakadást” jelent, és pontosan ez történt a katolikus egyházban. “A zsinattal kezdődött. Mindannyian tudják, melyik volt az” – mondta a parkoló pap. “Több mint 100 000 pap hagyta el a szolgálatát, valamint számtalan szerzetes és hívő” – tette hozzá. “Az ’50-es években a misére járó katolikusok körülbelül 75-80%-áról lementünk – a COVID előtt körülbelül 25%-ra, a COVID után még mindig nem tudjuk – [talán] 10-15 [%]-ra az Egyesült Államokban. Az európai országokban pedig még sokkal rosszabb a helyzet.” “Hányan halnak meg már most a halálos oltásban, és egy olyan feljavított katonai vírusban, amely nem követi a szabályokat?”. “Ez az első alkalom az emberiség történetében, hogy valóban világuralomra tehetnek szert.” A parkoló pap felhívta a figyelmet Carlo Maria Viganò érsek egyik megállapítására: hogy a globalistáknak ezt a háborúját “olyan erők vívják, akik nemcsak a test egészségét, hanem mindenekelőtt a lélek üdvösségét is gyűlölik”. “Biztos vagyok benne, hogy az Egyházban is tetten érhető, és a Hagyományban is tetten érhető, ezért akarja [Ferenc pápa] elpusztítani: mert még mindig visszatartó erő” – mondta. (invocabo.wordpress.com)
SIMON GÁBOR ATYA: A MODERNIZMUS ERETNEKSÉGE
…A korai Egyház még a pogányságnál is rosszabbnak tartotta az eretnekséget. Az eretnekség legnagyobb veszélye az, hogy nem külön vallásként definiálja önmagát, hanem az emberekkel azt próbálja elhitetni, hogy a hiteles tanítást adja tovább. A hitletéteményhez az eretnekség vagy hozzátesz valamit, vagy elvesz belőle valamit. Az Egyház kétezer éves gyakorlatában a herézist eltávolították az Egyház testéből, mint ahogy az orvos eltávolítja az ember testéből a rákos sejteket. Csak ennek a radikális eltávolításnak köszönhető, hogy kétezer éven át a hiteles tanítás fennmaradt. A modernizmus a régi eretnekségekhez képest teljesen más, hiszen nem egy adott hitigazságot tagad, hanem az alapelveket kérdőjelezi meg. A modernizmus lényege az, hogy tagadja az objektív igazság létezését. E szerint minden relatív, a tanítást pedig mindig az adott korhoz, az adott kor követelményeihez kell szabni. A régi eretnekségek általában alulról támadták az Egyházat, a modernizmus ellenben felülről mérgez (bíborosok, püspökök). Azt próbálja elhitetni, hogy ez a korszellemhez igazított tanítás az egészséges, és a hagyományos hit ellentétes a Szentlélek indíttatásával. Vallás-e a modernizmus? Úgy tűnik, ennek minden kritériuma teljesül. A modernizmusnak két fajtája van, az egyik a kisebbségé (például szabadkőművesség), akik tudatosan akarják megszüntetni az Egyházat. A modernizmus híveinek többsége azonban semmiképpen sem szeretné az Egyházat felszámolni, sem attól külsőleg elszakadni, hanem ehelyett hamis kovásszal teljesen megfertőzi és az új világrend ideológiai támaszává akarja tenni. A modernizmus célja tehát a forradalom téziseinek transzcendens magasságokba való emelése és az új egyház általi teljes elterjesztése. A modernisták vallásos buzgósággal hisznek téziseikben, új vallásukért talán még a vértanúságot is vállalnák. A modernisták istene maga az egyetemes emberiség, dogmái pedig a forradalom eszméi. A modernizmus módszere a tudat módosítása. Az emberek identitását történelemképük és hétköznapi életük kultikus gyakorlata határozza meg. Ezért a modernisták első lépése az Egyház történelmének meghamisítása és lejáratása (például II. János Pál pápa bocsánatkérései). A második lépés az Egyház gyakorlati életének teljes megváltoztatása (liturgia, kalendárium, böjti rend stb.) A modernizmus tehát minden eretnekség foglalata, hiszen mindazt tanítja, amit a régi eretnekségek, de nem nyíltan, hanem katolikus köntösbe öltöztetve. Legfőbb célja a hívő elmében a tekintély lerombolása és a kétely elültetése.
