Mennyire szeret bennünket Mária – 2

Vegyük szemügyre azokat az okokat, melyek Máriát arra indítják, hogy bennünket oly nagyon szeressen, mert így világosan megismerjük majd szeretetének nagyságát. Az első ok, amiért Mária az embereket oly forrón szereti, az ő nagy szeretete Isten iránt. Az Isten és felebarátunk iránti szeretetet Szent János bizonysága szerint egy parancs foglalja magában: „Az a parancsolatunk van pedig Istentől, hogy aki szereti Istent, szeresse felebarátját is,” úgy hogy e kettő közül bármelyik növekedjék bennünk, a másik is ugyanily arányban gyarapszik. Ó mily sokat tettek embertársaikért a szentek, mivel Istent szerették; hiszen egyesek annyira mentek, hogy szabadságukat, sőt életüket is odaadták felebarátjuk javáért. Olvassuk csak Xavért Szent Ferencről, ki Indiában segítségére akarván sietni a vadak lelkeinek, a legveszélyesebb hegyeket mászta meg, ezer veszélynek tette ki magát, hogy felkeresse a nyomorultakat barlangjaikban, hol vadállatok módjára éltek, s őket Isten megismerésére vezesse. Vessük tekintetünket Szalézi Szent Ferencre, ki a chablais-i tévhitűek megtérítése végett hosszú időn át naponkint egy jéggel borított fatörzsön, amelyen kézzel lábbal kellett megkapaszkodnia, hogy le ne csússzék róla, kelt át egy folyón, hogy a túlsó parton a nyakas eretnekeknek prédikáljon; nézzünk Szent Paulinra, ki önmagát adta el rabszolgának, hogy egy szegény özvegy fiának szabadságát kieszközölje; vagy nézzük Szent Fidélt, ki egy helység eretnekeinek megtérítése céljából tartott prédikációja következtében kitette magát a halálnak, melyet később békésen el is szenvedett. Ily nagy dolgokat vittek véghez a szentek felebaráti szeretetből kifolyólag, mivel oly benső szeretet éltette őket Isten iránt. De vajon ki szerette jobban Istent Máriánál? Ő nálánál, ki Istent életének első pillanatától fogva jobban szerette, mint amennyire az összes szentek és angyalok őt egész életükön át szerették, miként ezt majd a későbbiekből is látjuk, ha Mária erényeiről lesz szó. A boldogságos Szűz maga jelentette ki a szent keresztről nevezett Mária nővérnek, hogy az ő szeretete Isten iránt oly nagy, hogy egy pillanat alatt képes volna eget és földet felemészteni és hozzátette, hogy a szeráfok szeretetének heve az ő szeretetével összehasonlítva csak friss szellőnek mondható. Minthogy tehát az üdvözült lelkek közt senki se szereti Istent jobban Máriánál, úgy mi sem találhatunk Isten után senkit, ki jobban szeretne bennünket, mint szeretett anyánk, Mária. Ha egyesítenők is mindazt a szeretetet, mellyel az összes anyák gyermekeikhez, az összes hitvestársak egymás iránt s a szentek és angyalok tisztelőikkel szemben viseltetnek, még sem érné el mind e szeretet a szeretetnek ama fokát, melyet Mária csak egyetlen lélek iránt is hordoz szívében. P. Nierenberg szerint az a szeretet, melyet az összes anyák eddig gyermekeik iránt éreztek, csak árnyéknak tekinthető Máriának szeretetéhez képest, melyet egyetlenegyünk iránt is gyakorol, mivelhogy – teszi hozzá – ő egymaga jobban szeret bennünket, mint az összes szentek és angyalok együttvéve.