I.
Fiam, én mondottam: békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek, nem úgy adom nektek, mint evilág adja.
A békességet mindnyájan kívánják, de nem mindenki gondol azzal, ami az igaz békességre vezet.
Az én békém az alázatosaké, a szívükben szelídeké, te a türelemben találsz békét magadnak.
Ha rám hallgatsz, szavamat fogadod, nagy békességben élhetsz.
Mit tegyek hát?
Mindenben ügyelj magadra: mit teszel, mit beszélsz, és minden igyekezetedet arra irányítsd, hogy csak nekem tetszésemre légy, kívülem pedig semmit se kívánj vagy keress, mások beszédéről vagy tetteiről se ítélj vakmerőn, ne bonyolódjál olyasmibe, ami nem tartozik rád, így elérheted, hogy alig vagy ritkán szenvedsz háborgatást.
Hogy pedig sose háborgassanak, és szívednek vagy testednek semmi alkalmatlanságban ne legyen része, az nem evilágba való, az már az örök boldogságban valósul meg.
II.
Ne gondold hát, hogy igazi békességbe jutottál, ha semmi nehézséget sem érzel, akkor sincs minden rendben, ha ellenkezésbe nem ütközöl, az sem a végső tökéletesség, ha minden kedved szerint alakul, még akkor se bízd el magad, ne gondold, hogy Isten különösképpen szeret, ha nagy áhítatosság és lelki édesség árad el benned, mert nem ezekben mutatkozik meg, hogy ki az erénynek igaz bajnoka, és nem ezekben áll az ember igazi előmenetele és tökéletessége.
Hát miben, Uram?
Abban, hogy teljes szívvel Isten akaratának ajánlod magad, sem kicsinyben, sem nagyban nem keresed azt, ami a tiéd, sem itt a földön, sem az örökkévalóságban.
Úgy, hogy arcod elváltozása nélkül maradj meg a hálaadásban ha jól s ha rosszul megy a sorod, mindent egyforma kedvvel fogadva.
Ha olyan erős és kitartó leszel majd a reménykedésben, hogy a belső vigasztalás elapadása idején arra készíted föl szívedet, hogy még több bajt is el tudjon viselni, s nem háborogsz, mint aki méltatlan ekkora nyomorúságra, hanem minden rendelésemben igaznak mondasz és szentnek dicsérsz, akkor jársz az igaz békének útján, és bátor reménységgel lehetsz, hogy újra ujjongva meglátod majd arcomat.
Ha majd eljutsz önmagad teljes megvetéséig, tudd meg, hogy a földi élet lehetőségei szerint akkor áraszt el a béke bősége.