A templom Istennek szentelt hely.
Egy templom felszentelését ünnepelve a hely névadó szentjét tiszteljük, akinek védelme alá helyezi magát a hívek közössége, a templomban összejövő Isten népe. A római Szent Péter- és Szent Pál-bazilika felszentelésének ünnepén a két fő apostolt, Pétert és Pált tiszteljük, és kérjük, közbenjárásukkal segítsenek bennünket.
A két apostolfejedelem ősi bazilikáinak felszentelését Rómában a 11. századtól november 18-án ünnepelték.
A mai Szent Péter-bazilikát 1626. november 18-án,
a Szent Pál-bazilikát 1854. december 10-én szentelték fel.
Ma tehát a két főapostolt ünnepeljük.
Imádságos megemlékezéssel szállunk lélekben a vatikáni dombokhoz, ahol a hatalmas bazilika hirdeti Krisztus földi helytartójának, Szent Péter vértanúságát,az ostiai út harmadik mérföldkövénél a Nemzetek Apostolának, Szent Pálnak fővételét.
A két bazilika monumentális építészeti szépségével maradandóan hirdeti, hogy a két főapostol a legnagyobb méltóságra jutott azzal, hogy evangelizációjukkal beragyogtatták a világot, és életükkel megdicsőítették Istent.
A Szent Péter bazilika helyén álló első templomot 326. és 350. között I. (Nagy) Konstantin császár és fia, II. Constantius emelte Szent Péter sírja fölé a kereszténység győzelmének jegyében. A mai Székesegyház 1506. és 1626. között épült.
Már V. Miklós pápa tervbe vette 1450-ben egy új bazilika építését, mert a Konstantin-féle építményen erősen meglátszottak a több, mint ezer esztendő viszontagságai. II. Gyula pápa, aki az Egyház nagyságát, szépségét és szentségét kívánta méltó módon kifejezésre juttatni az új templomban, itt akarta fölállíttatni a saját síremlékét is. A tervrajz elkészítésével Donato Bramantét bízta meg. Bramante a Kr. e. 27-ben épült kerek Pantheon és a Forum Romanumon álló Maxentius-féle csarnokbazilika mintájára centrális, egyenlő szárú kereszt alakú épületet tervezett, hatalmas kupolával.
1506. április 18-án tették le az alapkövét. 1. Leó pápa Raffaello Santit nevezte ki Bramante utódjává, aki Giuliano da San Gallo és Fra Giocondo da Verona építészeket kapta segítőül.
A 72 éves Michelangelo Buonarroti azzal a feltétellel vette át a feladatot, hogy semmiféle pénzt nem kap érte, mert egyedül Isten iránti szeretetből és Szent Péter apostol iránti tiszteletből végzi a munkát.
Egy 1547. január 1-jei pápai brevével (pápai törvényt tartalmazó okmány) Michelangelo a tervezésben szabad kezet kapott, és visszatért Bramante elképzeléséhez, amit a költségek miatt később leegyszerűsített, de méltóságteljesebbé is tett.
Halálakor már állt az új bazilika három hajója a kupola alapzatával és vázával együtt. IV. Piusz pápa parancsára utódainak, Vignolának és Pirro Ligoriónak szigorúan követniük kellett Michelangelo terveit. Az azóta is a világ egyik legnagyobb templomának számító bazilikát 1626. november 18-án szentelték föl. A teljes nevén Falakon kívüli Szent Pál-bazilika az apostol sírja fölé emelt római főtemplom.
Pál sírhelyét már a II. században az Ostiába vezető út mellett tisztelték.
A legkorábbi márvány síremlék cellája fölé Nagy Konstantin császár kisebb bazilikát emeltetett, melyet I. Szilveszter pápa 324. november 18-án szentelt föl. Később a zarándokok tömege miatt ezt a templomot császári rendeletre kibővítették. Ciriades építész hatalmas öthajós, nyolcvan oszlopos, előcsarnokos bazilikája 1823-ban leégett, a mai főtemplom a keresztény világ adományaiból Luigi Poletti tervei szerint épült, IX. Piusz pápa 1854-ban szentelte föl.
† Urunk, Istenünk, Szent Péter és Szent Pál apostol vezetésével védelmezd Egyházadat, hogy azok pártfogásával növekedjék az idők végezetéig hitben és szeretetben, akik először hirdették neki evangéliumodat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.