Amíg a szeretet s tisztelet a szülők iránt örökérvényű, minthogy a szoros értelemben vett atyai (szülői) halalom csupán a gyermek nagykorúságáig terjed, így a gyermeki engedelmesség kötelme is. Ezentúl a gyermeknek illik ugyan a szülők tanácsát kikérni, sőt ha otthon marad, köteles is a házi fegyelemnek magát alávetni, de egyébként szabadon, önállóan cselekedhetik.
Minthogy pedig a nagykorúság időpontját maga a természet el nem dönti, az állami törvényeknek kell azt megállapítaniuk.
Hazánk törvényei szerint az ember 24 éves korában éri el nagykorúságát, eltérőleg a többi államoktól, amelyekben többnyire a 21-ik életév van határvonalnak kijelölve. Kivételt alkotnak a férjhez menő leányok (de nem így a házasuló ifjak!), akiket házasságkötésük bármely életkorban nagykorúsít. Továbbá az önálló ipart vagy önálló háztartást kezdő egyének; az előbbiek 18 éves, az utóbbiak 20 éves korukban válnak nagykorúakká. A törvénynek ezen intézkedései lelkiismeretben is irányadók.