„Bizony, bizony mondom nektek: ha mit kérendetek az Atyától az én nevemben, megadja nektek” (Ján. 16,23).
a) A szorongatott ember Istenhez emelkedik bánatával s bajával; kér, esd, könyörög. Itt a földön is egymást kérjük, mert egymásra szorulunk; Istennel szemben is van szavunk, közvetítő hatalmunk; ez az imádság. Kell imádkoznunk, mert hisszük, hogy Isten közel van hozzánk, s hogy bölcs és erős; hisszük, hogy szeret, jobban szeret, mint atyánk s anyánk; megnyílik tehát szívünk s szánk; földhöz tapadva, kenyérre, napsugárra, esőre, kegyelemre szorulva kiáltunk; kitárjuk aggodalmainkat s mindent, ami békénket veszélyezteti. Semmiféle filozófia, semmiféle belátás a természet mechanizmusába nem fogja ez érző s küzdő szívnek hamisíthatatlan ösztönét megtéveszteni s mechanizmus s anyag fölé emelkedő lelkünket buta némaságra kárhoztatni. Az imádság lelkünk anyanyelve; ne felejtsük el soha.
b) „Akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek” (Ján. 15,16). Bármit? A mechanizmust meg nem szüntethetjük; esőt, napsugárt gyakran ki nem esdhetünk; a rossz embereket sokszor meg nem téríthetjük; hát mit jelent az, hogy „bármit?” Jézus magyarázza: ő is kért, imádkozott, s nem nyerte meg, amit kért. Mily kegyelem nekünk Jézus meg nem hallgatott imája! Jézus nevében kérni tehát annyit tesz, mint példája szerint kérni; így kérni: Uram, ha lehetséges… ha te is akarod… Jézus nevében kérni annyit tesz, mint fölemelkedni baj, nyomor, viszontagság fölé, úgyhogy ha nem is kapunk napsugárt vagy esőt vetésre, kapjunk mindig lelkünkre, s ha el is rothad gabonánk, kapjunk kitartást s erőt az élethez. Jézus is megnyerte e meghallgattatást; imája után mondja: surgite, eamus; gyertek, menjünk, győzzük. Értsük meg hát szemrehányását is: „Eddig semmit sem kértetek az én nevemben. Kérjetek és megnyeritek, hogy örömötök teljes legyen” (16,24).
c) Állítsuk bele ez imádkozó hitbe a mi vágyódó, esdeklő, feszülő lelkünket s kiáltsunk Istenhez: 1. földi dolgokért is; Jézus is imádkoztat kenyérért s imádkozik életért; 2. imádkozzunk egymásért. Jézus imája egyes számot nem ismer; közös abban minden érdek. Ne rémítsen a rossz hatalma, sem az ellentállónak akarata; erős az Isten, megfordíthatja. 3. Imádkozzunk mélységes erőmegfeszüléssel; önmagunkkal s ránk nehezedő világok terhével küzdünk, kiáltsunk hát az erős Istenhez. Keressük őt s vigaszait, mint a sebzett szarvas a vízforrásokat. Szomjazzuk, függjünk rajta. 4. Imádkozzunk kitartóan, mert rászorulunk az Úrra; Ő az Úr; ő adhat életet; mi járunk utána; hétszer napjában kérjük! 5. Imádkozzunk megadással; imádságunk gyúpontja: legyen meg a te akaratod; s ha vérrel is verejtékeznénk, akkor is azt suttogjuk: de ne az én akaratom, hanem a tied legyen.