„Midőn tehát megebédeltek, mondá Jézus Simon Péternek: Simon, Jónás fia, szeretsz-e engem jobban ezeknél? Mondá neki: Úgy van, Uram! te tudod, hogy szeretlek téged” (Ján. 21,15).
a) Jézus háromszor kérdezi ezt, vagyis sürgeti: Péter, nagyon, nagyon szeress engem. Nagy szándékaim vannak veled, s csak akkor termettél rá, ha szerető lélek van benned. Forrj velem egybe, akkor vezethetsz majd másokat hozzám. Különben nem lesz érzéked erre. Nagyon szeress: a) ne legyen bűnöd; b) legyen pozitív erényed; c) nyugodj meg bennem, mint barátodban. Ne lépjen feléd többé a kísértés, hogy világ-e vagy Isten? A világ szétfoszlik az Isten-szeretettől, s maradok én egymagam szívedben. Mily fölséges tan: aki embereket akar Jézushoz vezetni, annak háromszorosan fölszított szeretete legyen, különben nem lesz alkalmas az Isten nagy művére. Ellenkezőleg, sok a sikertelenség s az üres formalitás!
b) Péter lelkében furcsán hangzik ez a háromszori kérdés. Kételkedik-e a Mester, vagy csak buzdít? Nem reflektál-e a háromszori tagadásra? Mily fájós emlék ennyi mézzel vegyesen? Uram, szeretlek; bízom, hiszem, hogy szeretlek. Uram, te mindent tudsz, s én a jövőbe nem látok, de aggódva s lelkesülve hozzád simulok, Uram; úgy-e szabad azt mondanom, hogy szeretlek téged!? Vigyázok majd, éber leszek, imádkozom! Zöldcsütörtök óta sokat tapasztaltam; okultam javamra. Kell téged szeretnem, s szeretlek.
c) „Mondá neki: Legeltesd az én bárányaimat… az én juhaimat”. Pásztorrá, királlyá teszlek. Királyságod hatalom, mely gondoz és áldoz és szolgál, mert szeret. Nem teszlek úrrá, hanem pásztorrá. Sok az eltévelyedett; járj utánuk a pusztában! Sok a bukás, a botrány; járj, dolgozzál „in sollicitudine”, aggódva, de temperamentumodból ne hiányozzék az öröm, mely a jó pásztor szíve mélyén honol. Aki szeret, annak nem lehet sötét, elborult lelke; még ha sír is, akkor is könnyei édes mélységből fakadnak. – Szeress practice, ahogy embereket szeretni kell; érintkezzél velük, s melegítsd őket; joggal és rendeletekkel pásztorok be nem érik. Gyönge s elhaló lesz szereteted, ha parancsolsz s nem teszesz. Állj bele az életbe egész szíveddel, rátalálsz nyomaimra. Erősen vezet, ki úgy jár elől, hogy vonz is, segít is, lelkesít is.