(Enyhített böjti nap)
„Ne nagyratöréssel, de alázatos céltudatossággal valósítsd meg hivatásodat!”
„Mily édesek a te hajlékaid, seregek Ura, Istenem! Boldogok, akik hajlékodban élnek és mindörökké téged dicsérnek. Csarnokaidban egy nap többet ér egyéb napoknak ezrénél.”(Zsolt.83)
Szent Kázmér Lengyelország és Litvánia patrónusa, a Jagelló uralkodóháznak virága és dicsősége, született 1458-ban Krakkóban, az akkori lengyel fővárosban. Atyja IV. Kázmér lengyel király, anyja Erzsébet, Albert magyar király és római császár leánya, legidősebb bátyja pedig II. Ulászló (1516) néven Mátyás király utódja a magyar trónon.
De Kázmér közvetlen vonatkozásban is van a magyar történelemmel. Az Úrnak 1471. esztendejében Magyarország legnagyobb része Vitéz János esztergomi érsek vezetésével elpártolt Mátyás királytól s a tizenhárom éves Kázmért választotta ellenkirálynak. A gyermek Kázmér apja parancsára hadsereg élén megjelent Magyarországon. Könnyűszerrel jutott el egészen Hatvanig, ahonnan aztán Nyitra várába vonult. A magyar nemzet azonban csakhamar kibékült koronás királyával, s Kázmér serege hazatérni kényszerült.
A lengyel királyi pár nyolc gyermeke közül Kázmérnál jelentkeztek legkorábban és legerőteljesebben annak a természetfölötti bölcseségnek csirái, amelynek kezdete a zsoltáros szavai szerint az Úr félelme, amely az Isten különös kegyelméből meglehet már a kis gyermekben, s hiányozhatik még az öreg emberben is. Kázmér és jámbor szülei semmit sem mulasztottak el, hogy e csirák teljesen kifejlődjenek.
A nagyrahivatott ifjú az Úr Jézus példájára növekedett nemcsak korban, hanem bölcsességben is. Testvérei gyermeki örömmel játszottak a krakkói vár (Wawel) hatalmas oszlopos folyosóin, a kis Kázmér pedig ugyanilyen ragyogó arccal meghúzódott valamelyik zugban s csendesen elmondott egykét tizedet olvasóján.
Igen korán szívébe vette a 83. zsoltár gondolatait:
„Mily édesek a te hajlékaid, seregek Ura, Istenem! Boldogok, akik hajlékodban élnek és mindörökké téged dicsérnek. Csarnokaidban egy nap többet ér egyéb napoknak ezrénél.”
Ha nevelője, a derék Dlugos János krakkói kanonok, majd lembergi érsek valami szórakozást ajánlott, az ifjú így válaszolt:
„Nem találok sehol jobb szórakozást, mint a templomban az oltár előtt. Ha hosszasabban ott időzhetem, az kedvesebb nekem, mint a vadászat, játék, tánc vagy más mulatság.”
Testvérei közül ő jelent meg legelőször a szentmisére s ő távozott legkésőbb. Órákig el tudott imádkozni az Isten Anyja oltára előtt s könnyezve elmélkedett az Úr Krisztus kínszenvedéséről. Idősebb fiú volt már, amikor egy éjjel mestere benézett szobájába. Legnagyobb csodálkozására az ágy üresen állott. Mindjárt nagy sürgés-forgás támadt a várban, mindenfelé keresték, de mindhiába. Végre az éjjeli őrség akadt rá, amint a várkápolna zárt ajtaja előtt mindenről megfeledkezve, valóságos elragadtatásban földreborulva imádkozott.
Kázmér jól tudta, hogy az Úr Krisztus nevelőiskolájában senki sem viszi sokra kemény önmegtagadás nélkül, s ezért keményen fogta magát. Sokat böjtölt, gyakran a kemény földön aludt, hercegi köntöse alatt durva bűnbánati ruhát hordott s mindent megtett tisztasági fogadalma megtartására. Az önmegtagadások terén nem használt semmi ellenkező tanács.
Mestere gyakran mondogatta az angyali ifjúnak, hogy kímélje egészségét, hogy erre az egész nemzetnek szüksége van; hisz bátyja, Ulászló (a későbbi magyar király) a cseh trónra kerülvén, ő a lengyel korona várományosa. Ez az intés az evilági bölcsesség szava volt az akkori Lengyelország legnagyobb diplomatája és történetírója, Dlugos János részéről. Kázmér felelete pedig a természetfölötti bölcsesség iskolájából való volt:
„Ne beszélj így, drága mesterem! Adja Isten, hogy uram és atyám, a király minél tovább uralkodjon. Én haljak meg előbb, hogy ne lássam az ő halálát. Nem vágyódom én földi királyság után, mert engem Isten elsősorban ama királyság számára hívott, amelyet az Úr Krisztus szenvedésével és halálával teremtett meg.”
Ilyen lelkület mellett megértjük, mennyire bántotta ezt a korán fejlett királyfit, hogy a magyar királyság keresésében részt kellett vennie. Följegyezték róla, hogy a magyar földről való visszavonulása után három teljes hónapig távol maradt az udvartól: egyrészt nem akart fájdalmat okozni a visszatérés miatt neheztelő édesatyjának, másrészt meg valóságos bűnbánati lelkigyakorlatot tartott, s szüntelenül kérte Istent, hogy földi ország helyett építse ki lelkében Isten országát. Környezete a legnagyobb szeretettel övezte alakját s a „szegények atyjának”nevezte el.
Az Egyház imádságoskönyve, a breviárium pedig ezt írja róla:
„Rajta volt, hogy a hit minél erőteljesebben terjedjen, s a rutének egyházszakadása megszűnjön. Ezért kieszközölte atyjától, hogy a szakadárok új templomokat ne építhessenek s a régieket ki ne javíthassák”. Akit az Úr nagyon szeret, azt fiatalon hívja magához.
A Bölcsesség könyve szerint:
„Kedvét találta lelkében az Úr, azért sietett kimenteni a romlottság köréből. Látják ezt az emberek, de nem értik, és nem veszik szívükre, hogy kegyelem és irgalom vár az Úr választottjaira és oltalom a szentjeire. Az elhunyt igaz elítéli az élő istenteleneket, és a korán beteljesedett ifjúság a bűnösnek években gazdag életét.” (Bölcs.4;14-16)
Ereje napról-napra hanyatlott. Orvosai önmegtagadásait okolták a betegségért, sőt akadt könnyelmű és lelkiismeretlen orvos, aki azt rebesgette, hogy betegségének oka tisztasági fogadalma lenne. Szerették volna, ha fölhagyna minden önmegtagadással. Ő azonban most is minden földi bölcsességgel szemben kitartott az égi bölcsesség mellett s így válaszolt:
„Sohasem teszek olyat, amivel visszanyerem egészségemet, de elvesztem Isten kegyelmét”.
Feszülettel kezében, Jézus szent nevével ajkán halt meg 1483 március 4-én.
Életében csak kényszeredetten állt egyszer a lengyel seregek élére, halála után azonban annál szívesebben tette meg. 1518-ban a katolikus lengyel hadak szembenállottak a nagyobb számú orosz sereggel. Zsigmond lengyel király buzgón kérte Isten segítségét és Kázmér királyfi közbenjárását. A hagyomány szerint Kázmér megjelent hófehér ruhában, a lengyel sereg élére állott s kisegítette az orosz kelepcéből. Azóta is a tisztaságért küzdő ifjúság, egyik vezére, aki segíti, hogy diadalmasan vívja meg az Úr harcait.
Ne nagyratöréssel, de alázatos céltudatossággal valósítsd meg hivatásodat!
„Mindenható Istenünk, kinek szolgálata uralkodást jelent, kérünk, add meg Szent Kázmér közbenjárására, hogy szentségben és igazságban élve szolgáljunk Neked! ” Amen.
_______________
NAPI IMÁK
Könyörgések Szent Józsefhez
Emlékezzél, ó legtisztább jegyese az Istenanya Máriának és legkedvesebb védelmezőm, Szent József: Még soha nem hallotta senki, hogy valaki, aki védelemért és segítségért tehozzád folyamodott, nem nyert volna meghallgatást és vigasztalást. Ezzel a tudattal és bizalommal fordulok hozzád Szent József, hallgasd meg könyörgésemet és kéréseimet. Amen.
Dicső Szent József, Mária jegyese és Jézus szűzi atyja, emlékezzél meg rólam és őrködj felettem. Taníts meg engem, a szentséghez vezető úton járni. Fogadd minden sürgős kérésemet jámbor gondoskodásodba és atyai oltalmadba. Távolíts el minden akadályt és nehézséget, melyek imáim útjában állnak és add, hogy kéréseim meghallgatása Isten nagyobb dicsőségére és lelkem üdvösségére váljon. Nagy hálám jeléül ígérem neked, hogy tiszteletedet lehetőségeim szerint mindenütt terjesszem. Örömmel dicsőítem Istent, aki neked oly nagy közbenjárói hatalmat adott a mennyben és a földön. Ámen.
Ima az egyházközség lelkipásztoráért
Úristen, aki nekünk lelkipásztorunkban lelki vezetőt adtál,
esedezve kérünk, add meg neki és minekünk is a hit erejét,
a remény bátorságát és a szeretet tüzét.
Adj szívébe természetfölötti nagy szeretetet hívei iránt.
Add meg a buzgóság lelkét, amikor imádkozik, elmélkedik,
a szentségeket kiszolgáltatja, és a szentmiseáldozatot bemutatja oltáraidon;
az értelemnek, tudománynak és bölcsességnek lelkét,
amikor minket a szent hitre és parancsolataidra oktat,
a tanács lelkét, amikor figyelmeztet és óv,
vigasztal és gyógyít minket a bűnbánat szentségében;
az istenfélelem lelkét, hogy a Te dicsőségeden és a lelkek üdvén kívül mást ne keressen;
az erőnek lelkét, hogy Krisztusnak, a mi Királyunknak zászlaja alatt bátran vezessen minket.
Uram Jézus, legfőbb papunk és pásztorunk!
Azt ígérted, hogy nem hagysz árván bennünket.
Ez azt is jelenti, hogy nem hagyod nyájadat jó pásztor nélkül.
Ne engedd, hogy nyájad elszéledjen!
Köszönjük, hogy egyházközségünkbe lelkipásztort ajándékoztál.
Áldd meg szüleit, akik nevelték,
mindazokat, akik tanították és gondozták, jó példát adtak neki.
Segíts bennünket, hogy örömét találja köztünk a papi szolgálatban.
Szívesen hallgassuk szájából Igédet, arra tevékenyen válaszoljunk.
Segítsük egyházközségünket minden lelki és anyagi gondjában.
Mutasd meg, mit tehetünk a magunk helyén a lelkek üdve érdekében.
Hallgasd meg pásztorunk minden imádságát, vedd szívesen kezéből bemutatott közös áldozatunkat, a Te örök áldozatodat.
Áraszd ki bőségesen közreműködésével a szentségek kegyelmét híveid lelkébe.
Adj neki megértést, türelmet, szomorúságában vigasztalást.
Teljék öröme gyermekeink fejlődésében, a hívek hűségében, egyházközségünk tagjainak tanúságtételében.
Segítsd, hogy szívesen menjen azok után, akik tőled elszakadtak,
készségesen gyakorolja a megbocsátást.
Támogasd, hogy együtt érezzen betegeinkkel, vigasztalást nyújtson a gyászolóknak.
Szenteld meg őt szeretetedben, és ajándékozd meg a végső kitartás kegyelmével.
Köszönjük, hogy lelkipásztorunk személyében közöttünk vagy.
Maradj velünk, Uram. Ámen.