„Epiphania Domini” „az Úr megjelenése”
„megfürödni Isten végtelen szeretetében”
„Amint feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek galamb alakjában leszáll rá…” (Mk 1, 6b-11)
Urunk megkeresztelkedésének ünnepe
A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, a három királyok ünnepe.
Ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése, magyar neve a víz megszentelésének szertartásából származik. Vízkereszt a 4. század végéig a karácsonyt is magában foglalta, ennek elkülönülése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn.
Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott.
Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai”, epiphánéi.
A Születés csodája vagy a kánai menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra.
Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.” (Mt 3,11–17.)
Urunk megjelenésének ünnepe, egyben a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja. A magyar vízkereszt név az e napon végzett vízszentelésből ered.
Alexandriai Kelemen szerint először a gnosztikus és eretnek Bazilidesz követői emlékeztek meg január 6-án Jézus keresztségéről, mert azt vallották, hogy az ember-Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak is a Nap és a Nílus vize ünnepeként ismerték. A keresztények körében 312–325 között kezdett terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Urunk keresztsége (erre emlékeztet a vízszentelés).
Nyugaton a Háromkirályok látogatása (Szent Ágoston és Nagy Szent Leó pápa vízkereszti beszédeiben csak erről van szó). A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án, a ” háromkirályok látogatását” ünnepli vízszenteléssel egybekötve. Jézus keresztségének ünnepe a következő vasárnap, a kánai menyegzőről pedig egy közbeeső hétköznapon emlékezünk meg.
Az evangélium szerint a három királyok (a napkeleti bölcsek) a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe irányított őket, ott meglelték a kis Jézust, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Gáspár, Menyhért, Boldizsár volt, adományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet.
Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek:
„Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.”
Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie.
„Júda Betlehemében – válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.”
Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe:
„Menjetek – mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.”
Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.
Betlehemi királyok:
„Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta – biztos itt lakik a Jézus Krisztus…”
Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirály-járás. A három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak megmutatta az utat Betlehembe. Vízkereszttel kezdődik a házszentelés időszaka.
A magyar népi kalendáriumban a karácsonyi ünnepkör zárónapja, a farsang kezdete; a víz, só, kréta és ház szentelésének napja; régebben a mozgó ünnepek meghirdetésének napja.
Vízkereszt napján szokás volt a szentelmények hazavitele: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak.
A katolikus vallásban ez a házszentelés napja is, amelyben kérik, hogy Isten áldása legyen a házon és a benne lakókon az új esztendőben.
A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár).
A hívek meglátogatásának szokása összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével. Vízkereszt a karácsonyfa lebontásának napja is és az egyik legrégibb egyházi ünnep. Még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyik a vendégeskedés, esti harangszó után a kántálás és a csillagjárás (tractus stellae).
Ezen a napon ünnepeljük Jézus megkeresztelkedésének napját. Vízkeresztkor a patakok vize aranyossá válik…
Egyes vidékeken a falu népe énekelve, imádkozva vonult a patakhoz, a betegek megfürödtek benne, mások hazavittek a Jézus-áldotta vízből. Vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsang, a karneválok ünnepi időszaka. Ez a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és a tavasz jelképes küzdelmének a megjelenítése. Egyéb szokásaiban gonoszűző és szerencsét varázsló nap; időjárásával a tél hosszára, a nyár esős vagy száraz voltára, így a termésre, főleg a bortermésre ad előjelt.
„Három királyok napján, Szívünknek egy istápján Dicsérjük énekekkel, Vigadozó versekkel. Szép jel és szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad …”
__________________
NAPI IMÁK
Ima az Őrangyalhoz
Istennek szent angyala, áldott legyen az óra, amelyben Isten jósága téged védelmezőmmé rendelt! Fordítsd szívemet Istenhez, taníts e világ forgatagában is az Ő jelenlétében élnem! Kérlek, mutass utat kísértés idején! Isten engedelmével szólj mások angyalához is értem bajos ügyeimben! Ha megbotlik lábam, segíts felállnom, hogy az égi boldogságban, mint Isten gyermeke találkozhassak egykor veled! Hála tenéked! Ámen.
Litánia Szent Antal tiszteletére
Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket! Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket! Krisztus, hallgass meg minket!
Mennybéli Atyaisten, Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten
Szentlélek Úristen
Szentháromság egy Isten
Szentséges Szűz Mária, Könyörögj érettünk!
Istennek Szent Anyja
Szüzeknek Szent Szüze
Páduai Szent Antal, Könyörögj érettünk!
Istennek hű hitvallója
A sértetlen tisztaság lilioma
A szegénység kitartó követője
Az engedelmesség példaképe
Az elveszett dolgok megtalálója
A nyomorgóknak kedves segítője
Minden baj ellen oltalmazónk
A hit és az alázat példaképe
A tengeren hányódók megmentője
Minden gonosztól és minden bűntől, Ments meg, Uram, minket!
Az ördög cselvetéseitől
Az örök haláltól
Szent Antal erényei által
Szent Antal szeretete által
Szent Antal buzgósága által
Szent Antal csodatettei által
Szent Antal fáradhatatlan munkásságáért
A végítélet napján
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit! Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit! Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit! Irgalmazz nekünk!
Imádkozzál érettünk Szent Antal! Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!
Könyörögjünk!
Adj Urunk népednek Szent Antal közbenjárására mindenkor segítséget, hogy a földön kegyelmeidben, a mennyben pedig örök boldogságban részesüljünk,
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.