„Az Úr Jézus fogva vitte a fogságot, meghalván legyőzte a halált… Megmutatta, hogyan lehet a halált legyőzve meghalni, rabságban a szabadságot megtartani”
Ehhez kérjük a Boldogasszony segítségét és oltalmát! Boldogságos Szűzanya, szabadulásunk áldott kútfője, szabadíts meg minket és általunk minél több felebarátunkat a testnek, a világnak és a gonosz léleknek kötelékeitől.
Valois Szent Félix (Bódog) nem a szónak, hanem a tettnek volt mestere. Keveset beszélt, de annál többet cselekedett. Jóformán egész életét embertársai szolgálatára szentelte. Szeretete nem volt sablonos, a régi, jól bevált eszközök mellett újakat tudott találni. Legjobb bizonyság erre a trinitárius rend megalapítása és vele a kor egyik legégetőbb sebének orvoslása.
(a 12. század végén három fogadalomra alapított katolikus szerzetesrend. A szó a Szentháromságról elnevezettet jelent. Köznapi nevén fogolykiváltó szerzetesrend.)
A rabkiváltó szerzetesek munkába lépése ugyanis a kor heroizmusához (hősiességéhez) méltó megoldását adta a hitetlenek fogságában sínylődő keresztény rabok kérdésének.
Félix a francia királyság (Isle de Francé) Valois nevű tartományában született. A Valois név inkább születési helyére, mint a királyi ház Valois-ágával való állítólagos rokonságára vonatkozik. Előkelő és jómódú családból származott. Jámbor anyja születése után mindjárt Szent Bernát elé vitte, hogy adja rá áldását. Azután mindent megtett, hogy az irgalmas szeretetre nevelje fiát.
Fogott az áldás is, az igyekezet is. Félix már kicsi gyermek korában a szegényekkel és koldusokkal nagy barátságot kötött. Ami pénzt szüleitől, rokonaitól és ismerőseitől kapott, azt az utolsó fillérig mind nekik osztotta. Ha az útfélen didergő koldust látott, azonnal lekerítette válláról finom köpenyét és habozás nélkül odaadta neki. Ebédnél az eléje tett ételek egy részét félretette, hogy legyen mivel kedveskednie a szűkölködő gyermekeknek.
Egy kivégzésre vitt gonosztevő látványán annyira megindult, hogy mindjárt odavetette magát a bírák lába elé és addig sírt, könyörgött nekik, míg csak meg nem kegyelmeztek az elítéltnek. A bűnös teljes mértékben méltónak bizonyult a kegyelemre, mert őszintén magába szállt és szigorú vezekléssel, Istennek tetsző jámbor cselekedetekkel iparkodott jóvátenni előbbi életének vétkeit.
Félix gyermeki szeretete erős ütést kapott, mikor apja minden hűség arculcsapásával otthagyta anyját. Ez megerősítette régen érlelt szándékát, otthagyni a világot. Anyját jámbor nagybátyjára, Thibaultra, Champagne grófjára bízta, ő pedig elment Citeaux-ba.
Később Szent Bernát engedelmével Itáliába vonult és itt egy öreg remetével szigorú remeteségben élt. Ebben az időben lett pappá. Társának halála után hazatért és a meaux-i rengetegbe vonult. Már jócskán benne járt a hatvanas években, mikor a Gondviselés megfelelő társat küldött neki a párizsi egyetem egyik kitűnőségének, a jámbor életű Mathai Jánosnak személyében.
A szent remete valósággal Isten küldötteként fogadta az ifjú tudóst és szívesen megosztotta vele szegénységét. Ettől kezdve ketten serénykedtek az imádságban, elmélkedésben, böjtben, virrasztásban, önsanyargatásban és szent vetélkedéssel egyik iparkodott túltenni a másikon áhítatban és kitartásban.
Mathai Jánost azonban nem pusztán az önmegszentelődés vágya vezérelte a remeteségbe, bizonyosságot akart nyerni saját jövőjét illetőleg. Egy látomásból, melyet első szentmiséje bemutatása közben nyert, homályosan sejtette ugyan, hogy a hitetlenek fogságában sínylődő keresztény rabok kiszabadítására szemelte ki őt az Úr, de egyelőre nem látta a gondolat megvalósításának módját. Buzgón imádkozott tehát további megvilágosításért. Félixnek jó ideig semmit sem árult el benső vívódásaiból, csak jóval később, mikor felülről újabb biztatást kapott, avatta be őt titkába és egyúttal tanácsot kért tőle. A szent aggastyánnak mindjárt első hallásra megtetszett a gondolat, és most már ő sürgette Jánost, hogy haladéktalanul lássanak hozzá a gyakorlati kivitelezéshez.
Az 1197. év végén együttesen Rómába indultak tehát és ott a hatalmas III. Ince pápa hozzájárulásával megvetették alapját a Szentháromságról nevezett rabkiváltó szerzetnek, a trinitáriusok rendjének (február 8.). A pápai engedély megszerzése után az alapítók siettek II. Fülöp francia király jóindulatát is biztosítani. A király nagylelkű adományaival és kiváltságaival nagymértékben elősegítette a rend elterjedését. Ugyanakkor egy Chatillon Walter nevű jámbor lovag Cerfroid (Cerfroy) nevezetű birtokát, a mostani Aisne megyében, az alapítók rendelkezésére bocsátotta és ezzel lehetővé tette az első trinitárius kolostor megnyitását.
Nemes példáját hamarosan mások is követték. Pl. Margit burgundi grófné egymaga húsz szerzetes eltartására tett alapítványt. Ekkorra a párizsi püspök és a szentviktori apát közbejöttével elkészült a szerzet törvénykönyve is. A regula kimondta, hogy a rend bevételeinek egyharmadát a foglyok kiváltására, másik kétharmadát pedig az irgalmasság műveinek gyakorlására köteles fordítani. Ezen kívül azt is elrendelte, hogy a szerzet valamennyi templomát a Szentháromság tiszteletére kell szentelni.
Az alapvető munkák befejezése után János és Félix útjai elváltak egymástól. János Franciaországból Rómába ment és ott a Coelius-hegyen megalapította a rend második kolostorát, azután pedig Tuniszba indult és megindította azoknak a merész expedícióknak sorát, melyek a századok folyamán közel egy millió fogolynak szerezték vissza szabadságát.
Félix ellenben Cerfroidban maradt és főleg a rend belső megerősítésén és terjesztésén dolgozott. Csakhamar számos kiváló tanítvány szegődött hozzája. Ilyenek voltak: Anglic János Londonból, Scot Vilmos Oxfordból, Corbellin Péter, a későbbi sensi és Sournier Jakab, a későbbi todi püspök. A szent aggastyán főleg azzal iparkodott tanítványaiban föléleszteni és ébren tartani a fogolykiváltó szellemet, hogy élénk színekkel ecsetelte előttük a szerencsétlen foglyok testi és lelki szenvedéseit és azokat a veszedelmeket, melyeknek hitük és örök üdvösségük állandóan ki van téve.
Közel másfél évtizeden át folytatta ezt a lélekgyújtogató munkát, mígnem 1212-ben nyolcvanöt éves korában a szentek boldog halálával jobblétre szenderült. A trinitárius évkönyvek állítása szerint IV. Orbán pápa már 1262-ben a szentek közé sorozta. Bizonyos, hogy VII. Sándor már 1666-ban emberemlékezetet meghaladóan réginek mondotta tiszteletét. Ünnepét XI. Ince pápa rögzítette a mai naphoz.
† Úr Isten! ki Szent Bódog hitvallót a pusztából a foglyok kiváltására égi intéssel hívni méltóztattál, adjad kérünk, hogy az ő közbenjárására, bűneink fogságából kegyelmed által kiszabadítva, az égi hazába eljussunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.
_________________________
NAPI IMA
Urunk, Jézus Krisztus!
Az Oltáriszentségben jelenlévő isteni Fölség, minden áldás élő kútfeje, menny és föld Ura, Istene! Felajánljuk Neked ezt a szentségimádási órát katolikus egyházunkért, egyházmegyénkért, plébániánkért, papjainkért, itt élő híveidért: a gyermekekért, fiataljainkért, a családokért, az öregekért és a betegekért. Engedd, hogy szerető bizalommal forduljunk hozzád, aki szent Véred által megváltottál minket, s teljes szívünkből áldjunk téged, aki lelkünk eledelére önmagadat adtad az Oltáriszentségben. Ámen.
Litánia a legméltóságosabb Oltáriszentségről
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus kegyelmezz nekünk! – Krisztus kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus hallgass minket! – Krisztus hallgass minket!
Krisztus hallgass meg minket! – Krisztus hallgass meg minket!
Mennybéli Atyaisten: — irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten
Szentlélek Úristen
Szentháromság egy Isten
Élő Kenyér, ki az égből szállott alá — irgalmazz nekünk!
Elrejtett Isten és Üdvözítő
Választottak gabonája
Szüntelen tartó áldozat
Tiszta felajánlás
Legtisztább asztal
Angyalok eledele
Elrejtett manna
Isten csodáinak emlékezete — irgalmazz nekünk!
Természetfölötti kenyér
Testté lett Ige
Szent Ostya
Áldásnak Kelyhe
A hitnek Titka
Magasztos, tisztelendő Szentség
Legszentebb áldozat
Engesztelő áldozat élőkért és holtakért — irgalmazz nekünk!
Mennyei gyógyszer, mely oltalmaz a bűn ellen
Az Úr szenvedésének szentséges emlékezete
Minden bőséget meghaladó ajándék
Az Isten szeretetének legnagyobb emléke
Az isteni bőkezűség túláradása
Szentséges és felséges titok — irgalmazz nekünk!
Halhatatlanság orvossága
Félelmetes és éltető szentség
Az Ige mindenhatóságával testté vált kenyér
Vérontás nélkül való áldozat
Étel és vendég
Vigasztaló vendégség, melyben az angyalok szolgálnak
Kegyesség szentsége — irgalmazz nekünk!
A szeretet köteléke
Tiszta lelkek táplálása
Az Úrban meghalók úti eledele
A jövendő dicsőség záloga
Testednek és Vérednek méltatlan vételétől: – Ments meg Uram minket!
A test kívánságaitól
A szemek kívánságaitól
Az élet kevélységeitől
Minden bűnalkalomtól
Testednek és Vérednek méltatlan vételétől: – Ments meg Uram minket!
Vágyakozásod által, mellyel a Húsvétot tanítványaiddal eltölteni kívántad,
Nagy alázatosságod által, mellyel a tanítványok lábát megmostad
Nagy szereteted által, mellyel ez isteni szentséget szerezted
Kiontott Véred által, melyet nekünk az oltáron hagytál
Szentséges tested öt sebe által, melyet értünk fölvettél
Mi bűnösök,- Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Hogy e csodálatos Szentség iránti hitet, tiszteletet és áhítatot bennünk megtartani méltóztassál
Hogy a bűnök töredelmes bevallásával minket az Oltáriszentség gyakori vételére vezetni méltóztassál
Hogy minket a hitetlenségtől, tévtanítástól és a szív vakságától megőrizni méltóztassál
Hogy halálunk óráján ez úti eledellel minket megerősíteni és bátorítani méltóztassál
Hogy minket az örök élet vendégségébe vezérelni méltóztassál
Jézus, Isten fia
Kenyeret adtál a Mennyből! Minden gyönyörűséggel teljeset!
Könyörögjünk!
Isten, te a csodálatos Oltáriszentségben kínszenvedésed emlékét hagytad: engedd, kérjük, testednek és vérednek titkait úgy tisztelnünk, hogy megváltásodnak gyümölcsét szüntelenül érezzük. Ki élsz és uralkodol, Isten, mindörökkön örökké. Amen.
A LELKI ÁLDOZÁS IMÁJA
(Liquori Szent Alfonz Mária)
Ó, Jézusom, hiszem és vallom, hogy igazán, valóságosan és lényegileg jelen vagy a Legszentebb Oltáriszentségben. Mindenek felett szeretlek Téged, és vágyom a lelkembe fogadni Téged. Mivel ebben a pillanatban nem tudlak téged szentségileg magamhoz venni, jöjj és legalább lelkileg költözz a szívembe! Magamhoz ölellek, mintha már itt lennél, és teljes valómmal egyesülök Veled. Soha ne engedj elszakadnom Tőled! Ámen!
Loyolai Szent Ignác imája
Krisztus lelke, szentelj meg engem!
Krisztus teste, üdvözíts engem!
Krisztus vére, ihless meg engem!
Krisztus oldalából kifolyó víz, moss tisztára engem!
Krisztus kínszenvedése, erősíts meg engem!
Ó, jóságos Jézus, hallgass meg engem!
Szent sebeidbe rejts el engem!
Ne engedd, hogy elszakadjak tőled!
A gonosz ellenségtől oltalmazz engem!
Halálom óráján hívj magadhoz engem!
Add, hogy eljussak hozzád, és szentjeiddel dicsérjelek téged,
mindörökkön-örökké. Ámen