Mária azonban nemcsak vigasztalja tisztelőit a tisztítóhelyen, nemcsak enyhíti szenvedéseiket, hanem ki is szabadítja őket közbenjárása által fogságukból. Gerson azt állította, hogy ama napon, midőn Mária felvitetett az égbe, kiüríttetett a tisztítóhely; Novarin pedig ezt megerősítve még hozzáfűzi, hogy tekintélyes írók tanítása szerint Mária mennybemenetelekor azt a kegyelmet kérte isteni Fiától, hogy a tisztítóhelyen épp akkor tartózkodó valamennyi lelket magával vihesse. (Ibid.) Ez időtől fogva szerezte meg magának Gerson véleménye szerint a boldogságos Szűz azt az előjogot, hogy hűséges szolgáit a purgatórium szenvedéseitől megszabadíthassa. Szienai Bernardin ugyanezt állítja és azt tanítja, hogy a boldogságos Szűz elnyerte a hatalmat, hogy imádsága és érdemeinek közlése által kiszabadíthassa a szenvedő lelkeket a tisztítóhelyről, s főként azokat, kik őt leginkább tisztelték. (Serm. 3. de Nom. Mar. a. 2. c. 3.) Novarin ugyancsak azt mondja, hogy Mária érdemei révén nemcsak enyhíttetnek a szegény megholtak szenvedései, hanem meg is rövidíttetnek, mivel közbenjárása folytán tisztulásuk idejéből egy rész elengedtetik. (Loc. cit. ex. 86.) S elegendő, hogy Mária ezt kérje.
Damiáni Szent Pétertől tudjuk (Lib. 3. ep. 10. et in ord. 50.), hogy egy bizonyos Marozia nevű nő halála után megjelent barátnőjének, és elmondta neki, hogy Mária mennybemenetele napján a szent Szűz segítségével szabadult ki a tisztítóhelyről, s vele együtt oly sok lélek, hogy számuk felülmúlná Róma népességét. Karthauzi Dénes azt véli, hogy ez Jézus Krisztus születése és feltámadása ünnepén történik; akkor ugyanis Mária számos angyal kíséretében leszáll a tisztítóhelyre és nagyszámú lelket szabadít ki onnan. (Serm. 2. de Ass.) Novarin még tovább megy, és azt mondja, hogy ez Máriának minden nagyobb ünnepén megtörténik. (Loc. cit.)