„Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, és aki első akar lenni, legyen a rabszolgátok. Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon és odaadja életét váltságul sokakért…”
Betszaidában született. Az Egyház hagyományában az „idősebb” nevet kapta, hogy megkülönböztessék a Szent Fülöppel együtt ünnepelt „fiatalabb” Jakabtól, az „Úr testvérétől”. Zebedeus és Szalome fia, Szent János evangelista bátyja.
Apja mesterségét örökölve halász volt. A 28. év tavaszán vagy nyarán, amikor Jézus a Genezáreti tó partján járva kezdte egyenként meghívni apostolait, miután meghívta Pétert és Andrást, folytatva útját megpillantott két másik testvért is, Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost.
Éppen hálójukat javították a bárkában apjukkal, Zebedeussal. Őket is hívta. Rögtön otthagyták a bárkát apjukkal együtt és nyomába szegődtek (Mt 4,21.22). Simon Péter és János mellett ő a harmadik, akinek az Úr különleges feladatot szánt. Simon a szikla, János a szeretett tanítvány, Jakab az első vértanú az apostolok közül.
Ezért kiváltságos helyzetekben — a színeváltozáskor, Jairus leányának feltámasztásakor és a Getszemáni kertben — csak hármukat vette maga mellé Jézus.
Jakab egyébként robbanékony természetű volt. Szent Lukácstól tudjuk a következő esetet, amely mutatja, hogy Jakab tisztában volt azzal, hogy Jézus mennyire más mester, mint a farizeus írástudók. Amikor úton Jeruzsálem felé a szamariaiak az egyik faluban nem voltak hajlandók szállást adni Jézusnak, Jakab az öccsével együtt felháborodva mondta:
„Uram, ha akarod, lehívjuk az égből az Isten nyilát, hadd pusztítsa el őket!”
Ezért nevezte el Jézus e két tanítványát Boanergesznek, ami annyit jelent: a mennydörgés fiai.
Az Evangéliumból azt is tudjuk, hogy Jakab milyen odaadással várta Isten országát. Szalome asszony a fiaival együtt odament Jézushoz és leborult előtte, hogy kérjen tőle valamit. Jézus megkérdezte tőle:
Mit akarsz? Intézd úgy – felelte –, hogy két fiam közül az egyik jobbodon, a másik balodon üljön országodban. Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok inni azt a kelyhet, amelyet majd én kiiszom? – Ki tudjuk! – felelték.
Erre Jézus így folytatta: A kelyhemet ugyan kiisszátok, de hogy jobb és bal felől üljetek, ezt nincs hatalmamban megadni nektek. Az azokat illeti akiknek Atyám szánta. – A többi tíz ennek hallatára megneheztelt a két testvérre. Jézus azonban odahívta őket magához és így szólt hozzájuk:
„Tudjátok, hogy akiket a világ urainak tartanak, zsarnokoskodnak a népeken, a hatalmasok meg a hatalmukat éreztetik velük. A ti körötökben ne így legyen. Hanem aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a szolgátok, és aki első akar lenni, legyen a rabszolgátok. Az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon és odaadja életét váltságul sokakért.”
Jakabban jó talajba hullottak az Úr e szavai. Mestere halála után ő lett a jeruzsálemi egyház feje, s mint ilyen valóban ivott az Úr kelyhéből: amikor Heródes Agrippa király 41-42-ben az egyházra támadt, elsőként Jakabot ölette meg karddal.
Ő lett az első vértanú az apostolok között.
Életében is sokaknak szolgált. Szent Pál tanúskodik arról, hogy megtérése után tizennégy évvel úgy ismerte meg őt, mint Péter és János mellett az Egyház „oszlopát”.
A középkor egyik leghíresebb búcsújáró helye Szent Jakab sírja volt a spanyolországi Compostellában. A 8. századtól él az a hagyomány az Egyházban, hogy Jakab a mai Spanyolországig eljutott missziós útján. Egy későbbi, 13-14. századi leírás még azt is tudja, hogy igehirdetésének nem volt sok foganatja, el is veszítette Jakab a kedvét, s akkor megjelent neki Zaragózában a Szűzanya és megvigasztalta.
E hagyomány a breviáriumba is belekerült:
„Jézus Krisztus mennybemenetele után Jakab Júdeában és Szamariában hirdette Jézus istenségét és sokakat elvezetett a keresztény hitre. Ezután Hispániába ment, ahol néhány embert Krisztushoz térített, akik közül később hetet Péter apostol püspökké szentelt és Hispániába rendelt”.
Jakab hispániai jelenléte ereklyéi átvitelének köszönhető. Nem tudjuk, melyik évben vitték Jakab földi maradványait Jeruzsálemből Hispániába, valószínűleg az arabok pusztítása elől menekítették el őket a 7. század elején.
A 9. századtól a hagyomány egyöntetűen vallja, hogy Jakab sírja Hispániában van.
A legenda szerint a feledésbe ment sír helyét éjszaka csodálatos fény jelölte meg, s a megtalált sírt 800 óta egyre növekvő tisztelet vette körül. Először egy kis kápolnát építettek föléje, amit 899-ben III. Alfonz király kibővített. Az arabok 997-ben lerombolták, magát a sírt azonban megkímélték.
1075–1128 között épült az a bazilika, mely lényegében ma is áll.
Szent Jakabot „Isten után a legjóságosabb és legerősebb pártfogónak” tisztelték. Érthető, hogy egész Európából zarándokoltak a sírjához.
Mindenható, örök Isten, rendelésedből Szent Jakab az apostolok közül elsőként ontotta vérét és áldozta életét az Evangéliumért. Hitvallásával erősítsd, folytonos pártfogásával pedig oltalmazd Egyházadat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Amen.
NAPI IMÁK
MINDEN REGGEL IMÁDKOZZUNK HÁROM ÜDVÖZLÉGYET MENNYEI ÉDESANYÁNKHOZ!
Mária, anyám, a hatalomnál fogva, melyet a mennyei Atya adott neked, őrizz meg engem a mai napon a halálos bűntől. Üdvözlégy…
Mária, anyám, a bölcsességért, amit Szent Fiad adott neked, őrizz meg engem a mai napon a halálos bűntől. Üdvözlégy…
Mária, anyám, a tökéletes szeretetért, amellyel a Szentlélek eltöltött téged, őrizz meg engem a mai napon a halálos bűntől. Üdvözlégy…
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Litánia Mária Szeplőtelen Szívéről
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus kegyelmezz nekünk! – Krisztus kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus hallgass minket! – Krisztus hallgass minket!
Krisztus hallgass meg minket! – Krisztus hallgass meg minket!
Mennyei Atyaisten, irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten,
Szentlélek Úristen,
Szentháromság Egyisten,
Mária Szíve, az Isten Szívének mintájára alkotott Szív – könyörögj éretünk!
Mária Szíve, a Szeplőtelenül Fogantatottnak Szíve,
Mária Szíve, a Szentlélek méltó lakhelye,
Mária Szíve, az örök Bölcsesség Anyjának Szíve,
Mária Szíve, a szép Szeretet Anyjának Szíve,
Mária Szíve, az Isteni Ige Anyjának Szíve,
Mária Szíve, a halálnál is erősebb Szív a szeretetben,
Mária Szíve, a fájdalmak tőreivel átdöfött Szív, – könyörögj éretünk!
Mária Szíve, a kereszt alatt Jézussal egyesült, megfeszített Szív,
Mária Szíve, Jézus Szívének képmása,
Mária Szíve, Jézus Szívének gyönyörűsége,
Mária Szíve, a szentség kincsesháza,
Mária Szíve, a minden kegyelem Közvetítőjének Szíve,
Mária Szíve, bűnösök menedéke,
Mária Szíve, szomorkodók erőssége, – könyörögj éretünk!
Mária Szíve, elhagyatottak vigasztalója,
Mária Szíve, csüggedők felemelője,
Mária Szíve, üldözöttek menedéke és bátorítója,
Mária Szíve, haldoklók reménye,
Mária Szíve, a szorongatottak mentsvára,
Mária Szíve, az Egyház védelme a sötétség ereje elleni harcban,
– könyörögj éretünk!
Mária Szíve, az okosság lakhelye, amely minden távtanítást szertefoszlat,
Mária Szíve, az egész világ Királynőjének dicsőséges Szíve,
Mária Szíve, Anyánk Szíve,
Mária Szíve, minden dicséretre méltó Szív
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, hallgass meg minket!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit, irgalmazz nekünk!
Imádkozz érettünk, Istennek Szent Anyja, hogy az isteni Tűz, amely a Te Szívedet kimondhatatlanul betöltötte, a mi szívünket is lángra gyújtsa! Könyörögjünk! Mindenható örök Isten! Te a Boldogságos Szűz Mária Szívében a Szentlélek méltó lakhelyét készítetted el, add meg nekünk és mindenkinek – aki Mária Szeplőtelen Szívét tiszteli -, a kegyelmet, hogy Hozzá mindig hasonlóbbakká váljunk. Kérjük ezt Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.