A nyugati gót birodalom várományosa volt. Királyfi. Mégis a börtön nyomorúságából, bilincsbe verve ír atyjának:
„Kívánhatod-e tőlem, hogy mulandó nagyságért cseréljem el lelkem üdvösségét? Ilyen áron nem kell a korona!
Az igazságért kész vagyok mindent, életemet is föláldozni”.
Krisztusért, az élő Isten fiáért, a királyok Királyáért sínylődik vasban, bilincsben. Pedig nem így indult az élete.
A Krisztus istenségét tagadó ariánus eretnekségbe született bele.
Abban nevelkedett. Ariánus volt apja, Leovigild (+ 586), egész családjával és népének legnagyobb részével együtt. Mert Szent Szabbás vértanúsága után írmagja is alig maradt a katolikus kereszténységnek a gótok között. Elpusztultak a véres üldözésekben. A pogányok pedig az ariánus eretnekség delelő idején, Válens császár alatt (376) kerültek át Al-Duna-melléki hazájukból a Keletrómai birodalomba. Itt maguk is ariánusok lettek.
A Leovigild uralkodásáig eltelt két század még jobban megerősítette őket az eretnekségben. Ez alatt az idő alatt végig vonultak Dél-Európán, Alarik vezérletével földig rombolták Rómát (410), s végre országot alapítottak a Pireneusok két oldalán, Hispániában. Az ottani virágzó katolikus kereszténységet elsöpörték. Egy jelentéktelen, lenézett és üldözött kisebbség maradt belőlük.
Hermenegild ebben a világban élt, jómaga is ariánusként. Atyja rábízta az ország egy részének kormányzását s őt rendelte utódjául. Politikai érdekek, családi kapcsolatok, a jövő királyság reménye: mind az eretnekséghez kötötték. A népek sorsát intéző Gondviselés mégis őt választta ki s alakította úgy, hogy – az egyházi ének szerint – az igaz hit első hajnalhasadása legyen az eretnekség sötétségében. Ő lett nemzetének megtérítője.
A katolikus kereszténységet feleségében, Ingoldában ismerte meg. Ez Ausztrázia királyának, Szigebertnek a leánya volt. Hitét akkor is megőrizte, mikor katolikus környezetéből kiszakadt s a szülői házból idegenbe jutott. Nem volt ez könnyű dolog a szevillai udvarban. A fanatikus ariánusok rossz szemmel nézték az ifjú katolikus fejedelemasszonyt. Különösen Leovigild második felesége, Hermenegild mostohája iparkodott őt eltéríteni az igaz hittől. Először szép szóval, kedveskedéssel. Mikor így nem ment, folytonos ármánykodással. Minden alkalmat megragadott, hogy a fiatalasszony életét keserítse. Ingolda azonban állhatatos maradt. S férje lassan kezdte benne tisztelni a hitnek erejét. Kezdett felnyílni a szeme s az arianizmust már kétkedéssel nézte. Kétségei a szevillai katolikus püspökhöz, Szent Leanderhez (lásd febr. 27) vitték. A szentéletű püspök vezetésével a kétkedőből tanítvány lett. Mikor egy alkalommal atyja távol volt, letette a katolikus hitvallást és megbérmálkozott.
Áttérése nem maradt sokáig titokban Leovigild előtt. Sőt nagyon is szemet szúrt, mert a királyfi életével vallotta hitét. Ekkor kezdődnek szenvedései. Mindaz az ellenségeskedés, ami eddig Ingoldára irányult, most feléje fordul. Leovigild haragjában kegyetlen üldözést kezdett a katolikusok ellen. Fiát pedig megfenyegette, hogy kizárja a trónöröklésből s feleségével együtt kivégezteti, ha nem lesznek ariánusok. Erre a fenyegetésre az ifjú fejedelem, akit atyja maga tett önálló kormányzóvá, védekezésre készülődött. Leander püspököt Konstantinápolyba küldte a császár segítségéért. De a császárt, Mauríciust a perzsák elleni háború kötötte le, nem küldhetett segítséget. Volt még Hispániában egy maradék római helytartóság. A végső veszélyben a helytartóhoz fordult Hermenegild. Ez segítséget is ígért. Feleségét és kisfiát is kész volt befogadni. Mivel a harc elkerülhetetlennek látszott, a királyfi el is küldte szeretteit a megígért menedékhelyre.
A megvesztegetett helytartó azonban kiadta a menekülteket Leovigildnek. Hermenegild erre sem adta meg magát. Kevés híve volt, mégis egy álló esztendeig tartotta Szevillát. A hosszú ostrom alatt beállott éhínség azonban sok harcosát zendülésre csábította. Kénytelen volt menekülni. Ossero-ba ment. Megmaradt háromszáz emberével a megerősített templomban keresett menedéket. Itt érte őt atyjának követe, édes testvére, Rekkared. Biztató ígéreteire felhagyott az ellenállással s átment atyja táborába. Térden állva kérte bocsánatát és szeretetét, csak hitét ne kelljen odahagynia. Atyja azonban letépte róla a fejedelmi ruhát, bilincsbe verette s a szevillai börtönbe záratta.
Naponként jöttek az ígéretek és fenyegetések, hogy tagadja meg hitét. Mikor a szó eredménytelennek bizonyult, kínzások következtek. De a királyfit nem tudták megtörni. Meggyötört testével még önkéntes vezeklésekre is vállalkozott s állandó imádsággal kérte Istentől a végig való állhatatosság kegyeimét. Ilyen körülmények között jött meg az 586. esztendei nagyhét. A nagycsütörtök előtti éjjel Leovigild egy arián püspököt küldött a börtönbe. Kész volt visszaadni fia szabadságát, visszahelyezni előbbi méltóságába és ráhagyni országát, ha a következő nap az eretnekekkel együtt járul az Úr asztalához. Hermenegild fölháborodva utasította vissza az ajánlatot. Majd kemény szóval korholta az eretnek püspököt, mivelhogy üldözi az Isten igaz egyházát és számtalan lelket taszít az örök romlásba. Végül elkergette magától és nem jelent meg az ariánusok áldozásán.
Nagypéntekre virradó éjjel, április 13-án a hóhér állított be cellájába. A királyfi önként hajtotta fejét a bárd alá. A hóhér egy csapással kettéhasította. A börtön ablakából hirtelen kiáradó fény hirdette a közelben virrasztó katolikusoknak, hogy a harcos elnyerte koronáját és húsvétját a mennyben ünnepli.
Életében nem lehetett népének királya és vezére, de az lett halálában. Leovigild hamarosan megbánta tettét s ifjabb fiának, Rekkarednek már megengedte, hogy katolikus legyen. Rekkared azután egész nemzetével megtért a katolikus egyházba.
„Így igazolódott a tagokban, mondja Nagy Szent Gergely pápa, ami előbb valóság volt a főben. Egy halt meg a nyugati gótok között, hogy sokan éljenek; egy mag vettetett el a hitért, és a hívők bő vetése kelt ki.”
Hermenegildet ettől kezdve vértanúként tisztelték. A későbbi Spanyolország is védőszentjének választotta.
Tiszteletét V. Szixtus pápa 1585-ben megerősítette.
Isten, ki Szent Hermenegild vértanúdat megtanítottad, hogy az égi királyságot a földi fölé helyezze; add, kérünk, hogy az ő példájára a mulandókat megvessük és az örökkévalókra törekedjünk.
NAPI IMÁK
ENGESZTELŐ NAP – FELAJÁNLÓ IMÁDSÁGOK
Fatimai felajánló ima Jézus Szent Szívének
Uram Jézus Krisztus, Szent Szívednek ajánlom magamat és egész életemet (a mai napomat), az egész családomat, minden cselekedetemet, munkámat, imádságomat, örömömet és szenvedésemet, hogy azzal, ami vagyok, és amim van, Neked szolgáljak, Téged dicsőítselek és szeresselek. Egészen Tied akarok lenni, mindent irántad való szeretetből akarok tenni. Nem akarok semmit sem birtokolni, semmit sem tenni, ami nem kedves Előtted. Semmisíts meg bennem mindent, ami Neked nem tetszik. Legyen egész életem Tied, aki előbb szerettél engem. Légy Uram, üdvösségem oltalmazója, erősségem gyengeségemben, segíts hűségesen kitartani. Szelíd és jóságos Szív, add meg a végső bűnbánat kegyelmét, légy menedékem halálom óráján és vezess be országodba. Szeretettel teljes Szív, benned van minden bizalmam. Gyengeségem és bűnösségem miatt jogosan félhetek ítéletedtől, de szerető Szívedtől remélhetek is minden kegyelmet. Önts szívembe tiszta szeretetet, hogy Téged soha el ne felejtselek és Tőled soha el ne szakadjak! Ámen.
Önfelajánlás Mária Szeplőtelen Szívének
Fatimai Szűz Mária, Irgalmasság Anyja, Ég és Föld Királynője, Bűnösök Menedéke!
Mi, akik csatlakoztunk Mozgalmadhoz, ma különösképpen felajánljuk magunkat
Szeplőtelen Szívednek. E felajánlás által Veled és Általad meg akarunk felelni minden kötelezettségünknek, amelyet keresztségünk révén magunkra vállaltunk.
Továbbá megígérjük, hogy bensőleg megváltozunk, és felhagyunk minden rendetlen ragaszkodással, ami magunkhoz, vagy a világgal való könnyű megalkuváshoz köt, hogy Hozzád hasonlóan mindig készen legyünk mindenben megtenni az Atya akaratát.
Rád, irgalmas Édesanyánkra bízzuk keresztény életünket és hivatásunkat, hogy rendelkezzél vele üdvös terveid szerint ebben a döntő órában, amely a világra nehezedik. Megígérjük, hogy kívánságod szerint fogunk élni, főleg abban, ami a megújult imaéletet, önmegtagadást, a szentmiseáldozatban való buzgó részvételt, az apostolkodást, a rózsafüzér napi elimádkozását, az Evangélium szerinti szigorú életmódot illeti, s jó példát adunk mindenkinek Isten törvényeinek megtartására és keresztény erényeknek, főképpen pedig a tisztaságnak gyakorlására.
Továbbá megígérjük, hogy egyesülni akarunk a Szentatyával, a Főpapokkal és a Papjainkkal, hogy így védőbástya legyünk a széthúzás mozgalma ellen, amely a Tanítótekintély ellen támad, és alapjaiban fenyegeti az Egyházat. Védelmed alatt apostolai kívánunk lenni ennek a nagyon szükséges ima-és szeretet egységnek a Pápáért, akire kérjük különleges védelmedet.
Végül megígérjük, hogy a lelkeket, akikkel kapcsolatba kerülünk, amennyire csak tudjuk, elvezetjük megújult tiszteletedhez. Tudjuk, hogy az istentagadás a hívők nagy részében a hit hajótörését idézte elő. Isten szent templomába behatolt a megszentségtelenítés. A gonoszság és a bűn áradata elárasztotta a világot.
Bizalommal rád emeljük szemünket, Jézus Anyja és a mi irgalmas és hatalmas Anyánk.
Ma ismét kérünk téged minden gyermeked üdvösségéért, irgalmas, szerető, édes Szűz Mária. Ámen.
Ima a magyar magzatokért
Uram Jézus! Édesanyád, Szűz Mária közbenjárására, aki kilenc hónapon át méhében hordozott, és szüzességének sérelme nélkül szült e világra, általa neked szentelünk minden anyaméhben lévő magyar magzatot, hogy e világra megszületve, téged, az örök világosság fényét megismerjenek, és életük folyamán téged szolgáljanak, hogy ezáltal a te dicsőségedre éljenek a földön, és boldogító színelátásodnak örvendjenek a mennyben. Ámen.
Három „Üdvözlégy” ájtatossága a magzatokért
Szívem mélyéből tisztellek, Boldogságos Szűz Mária, mint az Örök Atya leányát! Hatalmasabb vagy az ég összes angyalánál és szentjénél, hiszen téged öröktől fogva kiválasztott az Isten, hogy az üdvösség munkatársa legyél. Néked ajánlok és szentelek minden magyar magzatot. – Üdvözlégy.
Szívem mélyéből tisztellek, Boldogságos Szűz Mária, mint az Isten egyszülött Fiának Anyját, hiszen általad lett emberré az Isten, és reád bízta az irgalmasság kincseinek kiosztását. Néked ajánlok és szentelek minden magyar magzatot. – Üdvözlégy.
Szívem mélyéből tisztellek, Boldogságos Szűz Mária, mint a Szentlélek Jegyesét, Isten titkainak tárházát. Néked szentelek minden magyar magzatot, hogy e világra születve a Szentlélek Úristen kegyelme által az igaz katolikus hitet megismerjék, abban hűségesen kitartsanak, és ezáltal üdvözüljenek. – Üdvözlégy.
Ima e nap haldoklóiért
Boldogságos Szűz Mária, irgalmasság Királynője! Tekints kegyes szemmel magyar testvéreinkre, kik e napon távoznak el ebből a világból! Légy oltalmazójuk a döntő órában, és közbenjárójuk, hogy a pokol örök kínjaitól megmenekülvén Szent Fiad országába jussanak! Ámen.
Három felajánló ima a haldoklókért
Legszentebb Szentháromság, felajánljuk néked Jézus Krisztus minden érdemét hálából azért, hogy drága Vérét az Olajfák-hegyén érettünk ontotta, s érdemei által kérünk, add meg minden magyar testvérünknek a jó halál kegyelmét. – Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
Legszentebb Szentháromság, felajánljuk neked a mi Urunk, Jézus Krisztus érdemeit, aki érettünk a keresztfán meghalt, és kérünk, ezen érdemek alapján, légy irgalmas minden a mai napon hirtelen és készület nélkül meghaló magyar testvérünkhöz! Szítsd fel szívükben a bűnbánat tüzét, hogy ezáltal üdvözülhessenek! – Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.
Legszentebb Szentháromság, felajánljuk neked a mi Urunk, Jézus Krisztus minden érdemét, végtelen szeretetét, mellyel Ő a mennyből alászállott, magára vette emberi természetünket, hogy érettünk szenvedjen és a keresztfán meghaljon. Kérünk, ezen érdemek alapján, add meg a jó halál kegyelmét minden magyar testvérünknek, és engedd, hogy a lelkek az ég dicsőségébe jussanak! – Miatyánk. Üdvözlégy. Dicsőség.