(Szigorú böjti nap)
NAGYPÉNTEK – JÉZUS KRISZTUS KERESZTHALÁLA
„Ne sírj Anyám, mert feltámadok…”
„Asszony, íme, a te fiad! – Íme, a te anyád!”
„Atyám, Szent kezedbe ajánlom lelkemet”
Nagypéntek Jézus Krisztus kereszthalálának napja, a Katolikus Egyház legmélyebb gyásznapja, az egyházi év legcsendesebb ünnepe. Ez a nap Urunk és Megváltónk kínszenvedésének, halálának és sírbatételének napja. Az Anyaszentegyház ősi hagyománya szerint nem mutat be szentmisét ezen napon, mert maga az Örök Főpap, Jézus Krisztus a véráldozat a kereszt oltárán. Ezen a napon és nagyszombaton nincsen szentmise.
„Azon a Vasárnap ujjongtak a pálmák, mert a megváltásnak messiási álmát valósulva látta Jeruzsálem népe. Jött Jézus… lepleket dobtak le elébe, s lengettek fölötte büszke pálmaágat, azon a Vasárnap…” Aranypír száll a sokaság felett, de rossz agyakban erjed már a végzet. Jaj! nem tudja még senki sem, csak Ő, hogy ötödnapra a föld mire ébred….!„
AZ ÖTÖDIK NAPON…
Az Úr Szenvedéséről való liturgikus megemlékezés tetőpontja a János szerinti Szenvedéstörténet. Jézus mint az Izaiás könyvében meghirdetett Úr Szolgája valóban egyetlen főpappá lett azzal, hogy önmagát az Atyának felajánlotta.
Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.
A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és általában délután három órakor keresztút-járást is tartanak.
Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. De emlékeztethet ma az oltár a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata végbement.
A nagypéntek ősi szertartása már a kezdeti időktől kialakult és három fő részből áll:
-az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel,
-a kereszt előtti hódolatból,
-valamint a szentáldozás szertartásából.
A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása: az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához, Jézus keresztjéhez. Az ige liturgiájában olvasunk Jézus szenvedésének titkáról, majd halljuk szenvedésének történetét. A passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. Ezután – lélekben a kereszt alatt állva – könyörgünk az egyház, az emberiség nagy kéréseiért. Az egyetemes könyörgések az egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért és különösen a szenvedőkért.
Ezután a pap a virágvasárnapon letakart feszületről leveszi a leplet és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott látható az Üdvözítő, aki értünk szenvedett. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Ő meghalt az emberekért. Az oltár előtt álló feszülethez járulunk: nem egy fafeszület előtt hódolunk, hanem a Golgota keresztjén függő Megváltó előtt. Őhozzá járulunk, aki meghalt értünk, és aki ma is szenved Egyházáért. Meghív minket személyesen, hogy leborulva előtte megvalljuk, hogy Ő az egyedüli Megváltó és ezzel elismerjük, hogy rászorulunk segítségére.
Ez a szertartás igen régi.Jeruzsálem keresztényei egykor az igazi kereszt előtt hódoltak és azt megcsókolták.
Aranyszájú Szent János – Részlet nagypénteki homíliából…
„A kereszt azelőtt szégyent és büntetést jelentett, ma dicsőség és tisztelet. A kereszt üdvösségünk kezdete, a kereszt végtelen javak záloga. Mi, akik azelőtt becstelenek és eltaszítottak voltunk, örökösökké lettünk, nem tévelygünk többé, hanem ismerjük az igazságot. A kereszt által mennyország lett a föld! Kiszabadítva minket a gonoszság mélységéből, a kereszt vezetett minket az erényes élet magaslatára. A sátán uralma véget ért. Az ember életmódja verseng az angyalokéval. A kereszt hozott számunkra, akik sötétségben éltünk, világosságot. Távol bolyongtunk és megtaláltuk az utat hazafelé. Idegenek voltunk és az ég polgárai lettünk. A kereszt miatt nem félünk többé a sátán égető nyilaitól, mert megtaláltuk az élet forrását, nem élünk többé özvegységben, mert megtaláltuk a jegyest. Nem félünk farkasok támadásától, mert megismertük a jó pásztort!”
A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.
Végig járva Jézus keresztútját biztosak lehetünk benne: az utolsó szó Istené. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem Húsvét.
A Húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, a jók győzelme, mert ez a végső jónak, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme.
NAPI IMÁK
Pénteki litánia a boldog kimúlásért
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk! – Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket! – Krisztus, hallgass meg minket!
Mennyei Atyaisten, – Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten,
Szentlélek Úristen,
Szentháromság egy Isten,
Jézus, ki érettünk harminc ezüst pénzen eladattál, –Irgalmazz nekünk!
Jézus, ki véres verejtékben az angyaltól megerősítettél,
Jézus, ki érettünk csók által az áruló Júdástól elárultattál,
Jézus, ki érettünk, mint gonosztevő a fogságban megkötöztettél,
Jézus, ki érettünk Annás főpapnál arcul csapdostattál,
Jézus, ki Kaifás házában Pétertől háromszor megtagadtattál,
Jézus, ki Pilátus előtt hamisan bevádoltattál,
Jézus, ki fehér ruhában Heródestől megcsúfoltattál,
Jézus, ki érettünk kegyetlenül megostoroztattál,
Jézus, ki érettünk tövissel megkoronáztattál,
Jézus, ki a keresztnek halálára ítéltettél,
Jézus, ki latrok között érettünk felfeszíttettél,
Jézus, ki élrettünk a keresztfán keserves kínokban meghaltál,
Isten, irgalmazz nekünk! – Isten, irgalmazz nekünk!
Jézus, kegyelmezz nekünk! – Jézus, kegyelmezz nekünk!
Krisztus, hallgass meg minket! – Krisztus, hallgass meg minket!
Döghaláltól, járványtól és háborútól, – Ments meg minket, Jézus!
Minden bűntől és az örök haláltól,
Keserves kínszenvedésed és fájdalmas halálod által,
Hét szavad által, melyeket a keresztfán mondottál,
Vért csepegő öt szent sebed által,
Mi bűnösök, – Kérünk téged, hallgass meg minket!
Hogy szenvedésed és halálodnak emlékezetét bennünk megtartani méltóztassál,
Hogy nekünk igaz bűnbánatot, és boldog kimúlást adni méltóztassál
Hogy minden jelenlévő és távollévő hívőnek kegyelmet adni méltóztassál
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit – Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit – Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit – Irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket! –Krisztus, hallgass meg minket!
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk! – Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Uram, emlékezzél meg a te híveidről! – Melyet kínszenvedésed emlékére alkottál.
Könyörögjünk!
Uram Jézus, aki emberi és isteni szíved megszentelt érzelmével itt jelen vagy, és így magunk előtt láthatjuk a getszemáni kert haláltusájában megnyilvánuló engedelmességedet és szeretetedet, kérünk Téged, töltsd be szívünket bűneink felett érzett őszinte bánattal, s add, hogy úgy hordozzuk keresztünket, amint Te hordoztad, az engesztelés és bűnbánat szellemében.
Engedd, hogy viszonzásul azért a szeretetért, amellyel a Getszemáni kertben értünk, bűnösökért vállaltad a szenvedéseket, mi is hálás szívvel szeressünk Téged. Ámen.