Március 29. Vasárnap, VIRÁGVASÁRNAP

„Dominica palmarum“ – „Pálmavasárnap”

VIRÁGVASÁRNAP – AZ ÚR SZENVEDÉSÉNEK VASÁRNAPJA

„Hozsánna, hozsánna, hozsánna Dávid fiának…!”

A Húsvéti ünnepkörben a Húsvétot megelőző vasárnapot Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére, virágvasárnapnak nevezzük.

A Húsvét előtti vasárnap a római egyház szerinti elnevezése:

„Dominica palmarum“ – „Pálmavasárnap”

Nevét, az e napon szokásos pálmaszentelésről és pálmaágas körmenetről kapta.

Virágvasárnap: „az élet és a reménység győzelme.”

Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti virágvasárnap. A szamárháton Jeruzsálembe érkező prófétát ujjongó tömeg fogadta, és – a zsidó hagyomány szerint – az életet, reménységet, győzelmet szimbolizáló pálmafa-ágakkal integettek neki.

Virágvasárnap nyitja meg az év legszentebb – mind liturgikus, mind tartalmi szempontból – leggazdagabb hetét, a Nagyhetet, valójában a Nagyhét ünnepélyes „kapuja”, egy olyan nap, melynek üzenetében és hangulatban az öröm és a fájdalom egyaránt jelen van. Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas bevonulását Jeruzsálembe.

Mind a négy evangélium szerint az emberek Jézusnak is megadták ezt a tiszteletet. Márk, Máté és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették, és gallyakat vágtak a fákról, míg János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

A Jézus előtt járó és utána tóduló ujjongó sokaság így kiáltozott:

„Hozsanna Dávid Fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban!”

Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon „befedjék”.

Virágvasárnap történetének minden részletét jól ismerjük, tudjuk, hogy ebben ott vagyunk mi magunk is…

„És mikor közeledett, látván a várost, sírt azon.

Mondván:

Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, amik néked a te békességedre valók! de most elrejtettek a te szemeid elől. Mert jőnek reád napok, amikor a te ellenségeid te körülted palánkot építenek és körülvesznek téged és mindenfelől megszorítanak téged és a földre tipornak téged és a te fiaidat te benned; és nem hagynak te benned követ kövön; mivelhogy nem ismerted meg a te meglátogatásodnak idejét.” (Vö:Lk.19;)

„Közelgetett Béthfágéhoz és Bethániához, a hegyhez, mely Olajfák hegyének hívatik.”

Jézus, aki mindent előre látott és tudott, odaért az Olajfák hegyéhez, talán ott megy el a Gecsemáné mellett… és egyszer csak azt mondja:

Hozzatok egy szamarat, mert mint Király akarok bevonulni Jeruzsálembe.

Mit jelenthetett a tanítványoknak virágvasárnap?

Talán a tanítványok szíve is megdobbant:

„mennyit kértük, mondtuk Neki, végre már el kellene foglalni a királyságot Izráelben!”.

Jézus soha nem akarta és egyszer csak most…!

Most jön el az a pillanat, amikor Jézus átveszi az uralmat.

Most jön el a dicsőséges időszak, amikor elnyerjük azt a helyet, amit Isten szánt nekünk. Amiről előzőleg vitatkoztak, hogy ki fog Jézus jobb és baloldalán ülni.

Nagy győzelmet vártak!

AZON A VASÁRNAP…

„Azon a vasárnap ujjongtak a pálmák, mert a megváltásnak messiási álmát valósulva látta Jeruzsálem népe; jött Jézus … lepleket dobtak le elébe, s lengettek fölötte büszke pálmaágat, azon a Vasárnap…Dicsőség Néked! Jézus, Messiás! – Az örök város így fogad ma téged.

Bevonultál a lelkekbe, szívekbe, – S meghódítottad a Te bűnös néped.

Vajon ezen a napon ott vagyunk-e a tanítványok között, akik azt várják? micsoda nagy dolog történik itt most!

Nem törődnek semmivel, már elkapta őket a lelkesedés: kiáltanak, dicsőítenek, magasztalnak, örvendeznek az egész sokasággal együtt.

„Hozsánna, hozsánna, hozsánna Dávid fiának„

Azonban néhány nap múlva, ugyanaz a tömeg, ugyanolyan egyöntetűen azt kiáltja:

„Feszíts meg! feszítsd meg Őt!”

„Üdvöz légy, Királyunk! Engedelmes voltál Atyádnak: * megfeszíteni vittek, mint leölésre a szelíd bárányt.”

Jézus pontosan tudta, pár nap múlva ott fog vergődni, küszködni Isten akaratának rettenetes présében. – Gecsemáné annyit jelent: olajprés.

Az Isten akaratának való engedelmesség présében jött ki belőle a veríték és a vér.

A KÖNNY UTÁN JÖN A VÉR…

Virágvasárnapján, ezen a diadalmas napon szeretnélek kérni, lásd meg, hogy örülnek a tanítványok, lelkesedik a sokaság, morognak a farizeusok és Valaki látja az egészet mélyen, egészen mélyen látja, – és Valaki könnyezik. Aztán a könny után jön a vér.

Szeretném, ha látnád, Valaki nemcsak könnyezik, valakinek nemcsak szíve van számodra, hanem odaadja az életét. Mert ugye, a könnyei nem váltottak volna meg téged.

Ehhez több kellett: „ment az úton és vérzett…!”

A kereszt a kegyelem királyi széke.

„Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez”.(Zsid.4,16)

Csak ha elvégezték benned Jézus könnyei, hogy te is tudsz sírni, akkor tudsz majd egészen odamenni a vérző Jézushoz, a vérző Királyhoz!

Az Úr ma megállít az Ő szenvedéstörténete és útja elején és azt kéri, indulj el önként, indulj el ma Vele együtt, hogy egyszer igazán odaérhess, hogy ne csak szavaid legyenek.

Úgy el tudjuk mondani hidegen, közömbösen, hogy:

„meghalt a bűneimért” – ezt így csak hazudni lehet!

Bár úgy indulnál most el, hogy rád nézhetne Jézus.

Vajon igaz lesz-e ez az Ige:

„Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, amik néked a te békességedre valók!”

Ajándékozzon meg minket az Úr igazi, őszinte önismerettel, bűnbánattal, megtéréssel.

Lássad szemeit, nézz bele ebbe a szempárba és juss el oda, hogy felismerhesd az egész hazug, képmutató hívő életed!

Kérjük az Urat együtt, ezen a nagyhéten, hadd lehessen igazzá, újjá, teljessé mindaz, amit talán a fejünkkel tudunk, de a szívünk hideg kő.

Bár a kövek kezdenének kiáltani. A te kő szíved is, – az enyém is, mindannyiónké!

Uram, elég lett volna, ha csak a könnyeiden keresztül nézel ránk ezen a napon, de köszönöm, hogy meg is szólaltál, hogy elmondtad a virágvasárnapi Igét:

„Vajha megismerted volna te is, csak e mostani napodon is, amik néked a békességedre valók.”

Uram, egy szívvel szeretnénk kérni, segíts felismerni mindezt nekünk.

Köszönjük, hogy ma találkozhattunk Veled. Könyörülj meg rajtunk keresztedért, véredért.

NAPI IMÁK

LITÁNIA A SZENTHÁROMSÁGRÓL

Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten – Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten
Szentlélek Úristen
Szentháromság egy Isten


Isten, ki egy vagy lényegedben – Irgalmazz nekünk!
Isten, ki három vagy személyeidben
Atya-, Fiú- és Szentlélekisten
Atyaisten, mindenható Teremtőnk
Fiúisten, édes Üdvözítőnk
Szentlélekisten, életadó Vigasztalónk
Végtelenül szent Isten
Szent, erős Isten, szent és halhatatlan Isten
Isten, kit az egek egei be nem fogadhatnak
Isten, kitől, kiben és ki által mindenek vannak
Isten, kiben élünk, mozgunk és vagyunk
Isten, ki vagy, voltál és leszel mindörökké
Isten, ki fölnyitod kezedet és mindent, mi él, eltöltesz áldással

Irgalmazz nekünk! Kegyelmezz nekünk, Szentháromság!
Irgalmazz nekünk! Hallgass meg minket, Szentháromság!

Minden gonosztól – Ments meg minket, Szentháromság!
Minden bűntől
Kevélységtől és csalárd önhittségtől
Mértéktelenségtől és a földiekhez való bűnös ragaszkodástól
Hitetlenségtől és babonától
Szolgálatodban való lanyhaságtól
Minden gondolati, szóbeli, és cselekedeti tisztátalanságtól
Mérhetetlen hatalmad által
Végtelen tudásod és bölcsességed által
Jóságod és szereteted gazdagsága által
Könyörületed és türelmed kimondhatatlan nagysága által
Az ítélet napján

Mi, bűnösök – Kérünk Téged, hallgass meg minket!
Hogy egyedül téged imádjunk, Szentháromság
Hogy egész életünkben neked híven szolgáljunk
Hogy szentséges nevedet soha meg ne becstelenítsük
Hogy szüleink, elöljáróink és feljebbvalóink iránt
tiszteletet és engedelmességet tanúsítsunk
Hogy se testben, se lélekben senkit meg ne károsítsunk
Hogy senkit meg ne csaljunk és az idegen tulajdont el ne kívánjuk
Hogy szívünket minden tiltott gondolattól
és vágytól gondosan megőrizzük
Hogy testünket semmiféle bűnös cselekedettel be ne szennyezzük
Hogy felebarátunkat vakmerően soha meg ne ítéljük,
becsületében meg ne kisebbítsük
Hogy téged, háromságban egy Isten, mindenekfölött
felebarátunkat, mint önmagunkat szeressük
Hogy jóságod és nagy béketűrésed gazdagságát soha meg ne vessük
Hogy szent gondviselésed iránt
minden szenvedéseinkben bizalommal viseltessünk
Hogy magunkat élő, szent és kedves áldozatként
mindig neked szenteljük
Felséges Szentháromság

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit!
Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit!
Hallgass meg minket!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit
Irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!
Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!

V. Áldjuk az Atyát és a Fiút és a Szentlélekistent!
R. Dicsérjük és magasztaljuk mindörökké!
V. Uram, hallgasd meg könyörgésemet!
R. És kiáltásom jusson elődbe!

Könyörögjünk!

Mindenható örök Isten, ki megadtad szolgáidnak, hogy az igaz hit vallásában az örök Szentháromság dicsőségét megismerjék s a felség hatalmában az egységet imádják: kérünk, hogy ugyanazon hit erőssége által minden viszontagságtól folytonosan megőriztessünk. A mi Urunk Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.