Szent Ildefonz figyelmeztet bennünket, hogy ébresszük fel és ápoljuk magunkban Mária hitét. Mi módon utánozzuk azonban Mária hitét? A hit adomány, de egyben erény is. Isten adománya, mert világosság, melyben Isten a lelket részesíti; de erény is, mivel a léleknek kell azt aztán érvényre juttatnia. A hit nemcsak a hitre vonatkozó parancsokat foglalja magában, hanem életszabályokat is, s ezért joggal mondhatta Szent Gergely: „Az hisz igazán, aki gyakorolja is azt, amit hisz”; és Szent Ágoston: „Te azt mondod: hiszek, – tedd meg, amit mondasz, és akkor van hited.” Annak van élő hite, aki úgy él, ahogyan azt a hit parancsolja: „Az én igazam pedig a hitből él.” (Zsid 10,38) Így élt Mária, s ebben különbözik azoktól, akik nem azt cselekszik, amit hisznek és akiknek hite Szent Jakab szerint (2,26) holt: „A hit cselekedetek nélkül meg van halva” Díogenes embert keresett a földön, s úgy látszik, Isten is annyi hívő közt egy keresztény után kutat. Mert csak kevesen vannak, kikben a kereszténynek cselekedetei is feltalálhatók, a legtöbbje csak hívja magát kereszténynek. Ilyeneknek azt kellene odakiáltani, amit nagy Sándor mondott egy gyáva katonának, kit szintén Sándornak hívtak: „Vagy nevedet, vagy erkölcseidet kell megváltoztatnod.” Pater Avila úgy vélekedik, hogy az ilyen nyomorultakat őrültek módjára el kellene zárni, mert bár hiszik, hogy az istenes életűekre boldog öröklét, a bűnösökre ellenben a pokol rettenetes végtelensége vár, mégis úgy élnek, mintha ezt nem hinnék. Azért figyelmeztet bennünket Szent Ágoston, hogy mindent a keresztény szemével, azaz a hit tekintetével szemléljünk. Szent Terézia egyenest azt állította, hogy minden bűn a hit hiányából származik. Kérjük tehát a boldogságos Szűz Máriát, eszközöljön ki számunkra hitének érdemeinél fogva élő hitet. – Növeld hitünket szeretett Királynőnk!