„Meg lehetünk róla győződve, – mondja Szent Germán – hogy Mária pártfogása nagyobb és hatalmasabb, mint amilyennek mi azt magunknak el bírjuk képzelni. (De zon. Virg.) Egy jámbor író felveti a kérdést: „Honnan van az, hogy ugyanaz az Isten, ki az ószövetségben oly szigorúan büntette a bűnösöket, az újszövetségben sokkal irgalmasabb még olyanok iránt is, kik amazoknál nagyobb bűnöket követnek el?” A feleletet a következőkben adja: „Egyedül Mária iránti szeretetből és az ő érdemeiért cselekszik így az Úr.” „Már régen elpusztult volna a világ, – mondja Szent Fulgens – ha Mária imádságával fenn nem tartotta volna!” „Most azonban – így folytatja Chartresi Szent Arnold – már teljes bizalommal fordulhatunk Istenhez és minden jót remélhetünk Tőle, mert a Fiú közbenjáró az Atyánál, az Anya pedig közbenjárónk isteni Fiánál. Képes lenne‑e az Atya, hogy Fiát meg ne hallgassa, ha ez megmutatja neki a sebeket, miket a bűnösökért szenvedett? Képes lenne‑e a Fiú arra, hogy meg ne hallgassa Anyját, ha ez megmutatja neki emlőit, melyek őt táplálták?” (De laud. Virg.) Chrysologus Szent Péter állítása szerint a boldogságos Szűz azért, hogy Istennek adott szállást, a világ részére békét, a veszni indulóknak üdvöt, a lelkileg halottak számára új életet kért jutalmul. (Serm. 140.)