Miért mondja a Szentírás, hogy amaz olajfa a mezőn áll? miért nincs egy falakkal és sövényekkel bekerített kertben? Hugó bíboros felel erre: „Hogy mindenki könnyen érezhesse és így szorongattatásában hozzá meneküljön.” Szent Antonin is ebben keresi az okot, mondván, hogy egy olajfához, mely a szabad mezőn áll, mindenki könnyen eljuthat és leszakíthatja annak gyümölcseit. Hasonlóképpen Máriához is mindenki, a bűnös és igaz, odamenekülhet és könyörületre találhat. Ó – folytatja ugyane szent – hány halálos ítéletet vont már vissza Isten, mivel e szent Szűz oltalmába vette a hozzámenekülő bűnösöket!” (P. 3. t. 31. c. 4.) „Vajon találhatnánk‑e mi biztosabb menedékhelyre, – kérdi a jámbor Kempis Tamás – mint amilyen Mária könyörületes szíve? Itt a szegény megélhetésre, a beteg a szükséges gyógyszerekre, a bánatos megkönnyebbülésre, a kétségbeeső tanácsra, az elhagyatott segítségre talál.”
Oh beh szegények is lennénk, ha nem mondhatnók magunkénak az Irgalmasság ezen Anyját, ki folyton csak abban fáradozik, hogy nyomorunkon könnyítsen! „Ahol asszony nincs, úgymond a Szentlélek, fohászkodik a szűkölködő.” (Sir 36,27) Damaszkuszi Szent János azt tanítja, hogy ez az asszony Mária, mert ahol ő hiányzik – úgymond – ott sírnak és sóhajtoznak a nyomorultak. Ez onnan van, mivel Isten úgy határozta, hogy minden kegyelem Mária által jusson el hozzánk; ha tehát Mária nem könyörög érettünk, nem remélhetünk irgalmat, miként ezt az Úr maga megmondta volt Szent Brigittának: „Ha Mária nem könyörögne kegyelmekért, nem volna irgalmasság remélhető.” (Revel. lib. 6. c. 26.)