Szent Epifanius Isten Anyját sokszeműnek hívja, mert állandóan ránk irányozza szemeit, hogy itt e földön nyomorúságunkon segítsen. Midőn a sátánt egy napon valamelyik lélekből kiűzték, megkérdezték tőle, mit csinál éppen Mária: mire ez így felelt: „Fel és leszáll.” (Ap. P. Pepe lect. 235.) Ezzel azt akarta mondani, hogy a szeretve szerető Királyné folyton leszáll a földre, hogy kegyelmeket hozzon az emberek számára és aztán ismét visszamegy az égbe, hogy ott könyörgéseink meghallgatását eredményezze. Joggal nézhette tehát Avellinói Szent András Máriát az ég üzletvezetőjének, mert egyebet se tesz, mint állandóan kegyelmeket eszközöl ki mind a bűnösök, mind pedig az igazak számára és irgalmasságát gyakorolja mindenkivel szemben. Dávid azt tanítja, hogy Isten állandóan figyelemmel kíséri az igazakat: „Az Úr szemei az igazakon.” (Zsolt 33,16) Ehhez azt a megjegyzést fűzi Richárd, hogy a mi Úrnőnk szemei az igazakra is, bűnösökre is irányozva vannak; mert – úgymond – Mária szemei az édesanya szemei; az édesanya pedig nemcsak azért tekint gyermekére, hogy az el ne essék, hanem még akkor is folytonosan rajta nyugosznak szemei, mikor az elbukott, hogy újra felsegítse őt.
Ezt maga Jézus adta tudtára Szent Brigittának, ki egy napon hallotta, amint az Úr így szólt Anyjához: „Kérj tőlem bármit, amit csak kívánsz, ó Anyám!” (Így beszél a Fiú az égben mindig isteni Anyjához, mert örömét leli benne, ha minden óhaját teljesítheti.) És ugyan mit gondolsz kedves olvasóm, vajon mit kért Mária Fiától? Szent Brigitta hallotta, amint Mária így szólt Jézushoz: „Irgalmasságért könyörgök a nyomorultak számára;” (Revel. lib. 1. c. 46.) mintha csak ezt mondta volna: „Íme Fiam, te azt akartad, hogy az irgalmasság anyja, a bűnösök menedéke, a nyomorultak szószólója legyek: s most azt mondod, hogy kérjem Tőled mindazt, amit csak kívánok, amit csak valaha óhajtottam; én hát könyörületért esedezem a nyomorultak számára.”