Ó hány megkeményedett bűnöst vonz naponta Istenhez a szíveknek e mágnese! Mária maga e kifejezést használta, midőn így szólt Szent Brigittához (Revel. lib. 3. c. 32.): „Miként a mágnes magához húzza a vasat, úgy vonzom én magamhoz a megkeményedett szíveket, hogy azokat Istennel kiengeszteljem.” E csoda éppen nem ritka, naponta ismétlődik. Magam beszélhetnék el sok esetet, midőn misszióink alkalmával oly bűnösök, kik valamennyi egyéb prédikációra keményebbek maradtak a vasnál, a Mária irgalmasságáról tartott szentbeszéd hatása alatt megindultak és Istenhez visszatértek. Ó mily számos bűnös, ki Istenre ügyet sem vet, siet elő a hatalmas Szűz Mária hívására és Istennel ismét egyesíteni engedi magát.
„Azért lett Mária Isten anyjává – mondja Aranyszájú Szent János – hogy édes irgalmassága és hatalmas közbenjárása által ama szerencsétleneknek is kieszközölje az üdvösséget, kik számtalan bűneik miatt különben nem üdvözülhettek volna.” (Horn. de praer. B. V.) „Igenis – fűzi hozzá Szent Anzelm – inkább a bűnösök, mint az igazak kedvéért nyerte el Mária az Isten anyjának magas méltóságát; hiszen maga Krisztus is arról biztosít bennünket, hogy hívni jött nem az igazakat, hanem a bűnösöket.” Az Anyaszentegyház is következőképpen énekel:
„A vétőket nem utálod,
Hiszen ha nem volnál anyjuk:
Nem volnál Isten Anyja!”
(Peccatores non abhorres, sine quibus nunquam fores tanto digna Filio) Párizsi Vilmos is ez okból kiált hozzá következő módon: „Ó Mária, te köteles vagy a bűnösökön segíteni, mert minden adományt, kegyelmet és kiváltságot, amid van s ami hozzá tartozik az istenanyai méltóság fogalmához, – ha úgy szabad szólnom – részben a bűnösöknek köszönheted, mert ő érettük találtattál méltónak arra, hogy Istent magát nyerjed Fiadnak.” (De Reth. div. c. 18.) „Ha tehát Mária a bűnösök kedvéért lett Isten anyjává – fejezi be Szent Anzelm – miként volna szabad kételkednem abban, hogy Isten meg fogja bocsátani vétkeimet, bármily nagyok lennének is azok. (De exc. Virg. c. 1.)