Minden ellenség menekül, ha királynőnk megjelenik. Ugyan micsoda félelem szállhatna meg akár valamennyi pokoli ellenségünk láttára, ha Mária áll mellettünk halálunk óráján? Már Dávid is felbátorítani igyekezett magát a reá várakozó halálos rettegések idejére, amennyiben bizodalmat törekedett ébreszteni magában jövendő Megváltója halálának és a boldogságos Szűzanya Mária közbenjárásának megfontolása által. „Ha a halál árnyéka közepett járok is, nem félek rosszaktól, mivel te velem vagy. A te vessződ és botod, azok vigasztaltak engem.” (Zsolt 22 4) Hugó bíboros a bot alatt a keresztnek fáját, a vessző alatt pedig Mária közbenjárását érti, ki az Izaiás által megjövendölt vessző volt: „És vessző sarjad Jessze törzsökéből és virág növekedik az ő gyökeréből.” (Iz 11,1)
Az Istenanyja – mondja Damiáni Szent Péter (Serm. de Ass. B. V.) – ama hatalmas vessző, mely legyőzi a pokol ellenségeinek dühét.” Szent Antonin a következő szavakkal buzdít bennünket: „Ha Mária velünk, ki ellenünk?” Midőn P. Padial Emánuel halálos ágyán feküdt, megjelent neki a boldogságos Szűz és hogy megvigasztalja, így szólt hozzá: „Íme elérkezett végre az óra, mikor az angyalok szerencsét kívánva így fognak feléd kiáltani: „Ó szerencsés fáradozás, ó bőségesen megjutalmazott önmegtagadás!” Majd látni lehetett, mint menekül egy egész sereg gonosz lélek kétségbeesetten kiáltva: „Már mit sem tehetünk, mert védi őt a szeplőtelen!” P. Hayewodot is rettenetes kísértések nyugtalanították halála előtt a hit ellen. Habozás nélkül Máriának ajánlotta magát, s nemsokára rá hallani lehetett, amint felkiáltott: „Köszönöm Mária, hogy segítségemre jöttél.”
Szent Bonaventura tanítja, hogy Mária Mihály arkangyalt és valamennyi angyalt elküldi haldokló szolgáinak megsegítésére, hogy őket az ördög kísértéseitől megőrizzék s magukkal vigyék azoknak lelkeit, kik itt e földön Isten Anyjának különös kegyeibe ajánlották magukat. (In Spec B. V. c.)