Tárgyi szentségtöréssel szennyezi be lelkét, aki szent tárgyakat, dolgokat megbecstelenít, bitorol vagy pedig egyházi tilalom ellenére elad vagy vásárol (simonia).
Szent dolgok alatt kiváltképpen a szentségeket értjük, ezek között pedig első helyen a legméltóságosabb Oltáriszentséget, amelyben a mi Urunk Jézus Krisztus a kenyér és bor színe alatt igazán, valóságosan és lényegesen jelen van. Annak tehát, ki e legfelségesebb szentség ellen vét, súlyos szentségtörésről kell magát vádolnia. Így szentségtörést követ el, aki tudatosan a halálos bűn állapotában járul a szentáldozáshoz, aki a súlyos betegség állapotát kivéve nem éhgyomorral áldozik, vagy aki napjában többször veszi magához az Úr szent testét. Sőt ezen isteni szentséget fel nem szentelt kezek nagy szükség esetén kívül szentségtörés nélkül nem is érinthetik. Aki pedig az Oltáriszentséget meggyalázza, megbecsteleníti vagy babonás célokra használja, még hozzá az Egyházból ki is van közösítve és pedig oly fokban, hogy csak maga a római pápa oldozhatja fel. (2320. kánon.)
De szentségtörés a többi szentségnek méltatlan fogadása is, mint pl. a gyónás, melyből bűnös mulasztásból hiányzik a bánat, erősfogadás vagy kellő őszinteség.
Isten mindig feltűnő szigorral bünteti azokat, kik az ő legnagyobb jótéteményeivel, a Krisztus drága vérén szerzett szentségekkel bűnös módon bánnak.
A francia forradalom idején valóságos hajtóvadászatot rendeztek az Egyház rejtezkedő papjaira. 1793-ban történt. Brassak, Chonches (Vendee) község istentelen korcsmárosa úgy igyekezett a község buzgó pásztorát, Guyadert, kézrekeríteni, hogy magát súlyos betegnek tetetve, ágyba dől, szobájába két csendőrt rejt el, feleségével pedig, ki egyébként az egész gonosztett értelmi szerzője volt, úton-útfélen hirdette, hogy szeretne a haldoklók szentségeiben részesülni. A plébános csakhamar ott terem. Az ágyhoz lépve, megfogja az állítólagos beteg kezeit. „Ó, miért hívtak ily későn”, szólal meg, „hisz már a kezei is kihűltek, jóideje meghalhatott”. Az elősiető feleség és a csendőrök ajkán elnémul a kacagás; hideg borzalom járja át őket, midőn maguk is meggyőződnek, hogy az ágyban már csak hulla fekszik. A bosszuló Isten közelségének eleven tudata, érzete sokkal inkább áthatotta a csendőröket, semhogy az Úr szolgájára kezöket emelni merték volna. Békén távozni engedték. A szerencsétlen asszony arcát pedig később a rákfene pusztította, roncsolta szét. Éhen pusztult volna végső szegénységében, ha csak Guyader plébános irgalmas alamizsnáiból nem tengethette volna nyomorult életét.
Szent dolgok közé számítjuk továbbá a szent edényeket, szent ruhákat, feszületet, szent képeket, szobrokat, ereklyéket, szent olajokat, szent helyek épületeit s jelesül a Szentírást. Aki tehát ezen s ilyféle szent dolgokat megillető tisztelet ellen vét, sőt azokat megbecsteleníti, a szentségtörés bűnében vétkes. Bűne halálos vagy bocsánatos a rossz szándék s a tiszteletlenség foka s mértéke szerint.
Ugyancsak szentségtörés terheli annak lelkét is, aki az Egyháznak, templomoknak, zárdáknak birtokait megkárosítja, elrabolja, egyházi engedély nélkül birtokába veszi. Az úgynevezett szekularizáció nem egyéb durva szentségtörésnél, mely soha sem hoz áldást azokra, akik elkövetik.