Isten nevével teljesen azonos tisztelet illeti meg annak nevét, aki érettünk, emberekért és a mi üdvünkért leszállott az égből és emberré lett. Jézus édes nevét értjük, mely nevet maga Isten adott Fiának, a mi Üdvözítőnknek, melyet angyali ajk ejtett ki itt a földön először, midőn Szent Józsefhez szólott: „Jézusnak fogod nevezni, mert ő szabadítja meg népét bűneitől”. (Mt 1,21)
Ó, mit jelent számunkra e drága név!? Ha ezt egészen át akarnók érteni és érezni, akkor ismernünk kellene azt az irtózatos katasztrófát minden következményéivel, mit számunkra a bűn s pokol jelent. Mert Jézus ettől váltott meg minket. Akkor át kellene előbb élveznünk a menny összes gyönyöreit, mert ezt szerzé meg nekünk Jézus. Akkor meg kellene mérnünk a kínok feneketlen örvényeinek mélységeit, amelyekbe üdvünk Jézusnak került, de egyben azt a szeretetet is, mellyel megváltásunk művét végbevitte. Mert mindez bele van foglalva e csodálatos, édes névbe: Jézus, vagyis Megváltó s Üdvözítő.
Szent Bernát olajhoz hasonlítja ezt az isteni nevet. Mert miként az olaj világít, táplál és gyógyít, úgy Jézus neve is világosságot gyújt, midőn hirdetik, táplál, ha elmélkednek felette s gyógyít a szenvedésben.