Május 24. Szerda, Mária, Keresztények Segítsége

„Veszélyben, szükségben, kétségeidben gondolj Máriára, hívd Máriát!”

„Boldog vagy, Szűz Mária, és minden dicséretre méltó, * mert tőled virradt ránk az igazság napja: Krisztus, a mi Istenünk!”

„A nép, amely sötétségben jár, nagy fényességet lát. Akik a halál árnyékának országában laknak, azoknak nagy világosság támad. Nagy ujjongással töltöd el őket, kitörő örömet adsz nekik. Úgy örülnek majd színed előtt, ahogy aratáskor szoktak örülni, s ahogy akkor örülnek, amikor a zsákmányt osztják. Mert terhes igáját, a vállára nehezedő rudat, sanyargatója botját összetörted, mint Midián idejében.
Mert gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk, s az ő vállára kerül az uralom. Így fogják hívni: Csodálatos Tanácsadó. Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. Messzire kiterjed majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet a jog és az igazság által megerősít és megszilárdít mostantól fogva mindörökké. Ezt teszi a Seregek Urának féltő szeretete.”(Iz.9,1-6)

VII. Piusz a Szűzanya iránti hálából, Mária tiszteletére rendelte el az ünnepet május 24-ére – Szűz Mária, a keresztények segítsége elnevezéssel. – E napon ünnepli az Egyház a népét megmentő Eszter királynőt, Mária előképét is.

Az Egyház gyakran tapasztalta az Istenszülő segítségét a keresztény hit ellenségei által támasztott üldözések közepette. Ezért már az első keresztény századok óta elterjedt az a szokás, hogy az üldözések viharában a Boldogságos Szüzet hívják segítségül „a Keresztények Segítsége” megszólítással.

A török hódítással fenyegetett Európában hadvezérek és uralkodók fohászkodtak a Szűzanyához oltalomért egy-egy ütközet előtt. A magyar történelemnek egy ilyen pillanatát örökíti meg a pécsi székesegyház Mária-kápolnájában látható festményén Székely Bertalan.

Az oltár előtt Carvajal pápai követ és Hunyadi János térdel. A kép előterébe festett oszlopok felett kiterjesztett szárnyú angyal, az ívek szögletének medalionjában pedig Mária-betűábra látható koronával.
A latin nyelvű felirat így írja le a jelenetet:
„Nándorfehérvárnál a győzelem előtt a mennyei Patróna segítségét kérik.”

Szent V. Piusz pápa is mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe sodró török birodalom ellen. Mohács után, 1526-ban minden elveszni látszott; 1541-ben elesett Buda. A pápa 1568-ban adott Miksa magyar királynak harmincezer aranyat a végvárak védelmére, de a török előrenyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Ekkor a Szentatya szövetséget hozott létre az oszmán tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal; ám az imádságban bízott a legjobban.

A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, melyet környezetével ő maga is kitartóan imádkozott. Így történt az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepantó melletti összecsapásakor is, 1571. október 7-én.

A rózsafüzért imádkozva, a pápa sugallatban értesült a győzelemről.
Elrendelte, hogy október 7-e Mária, Rózsafüzér Királynője ünnepe legyen; a Keresztények Segítsége megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta.
A fohász 1571-es lepantói győzelem után került a loretói litániába!

Szűz Mária, a keresztények segítsége liturgikus ünnepét VII. Piusz rendelte el szabadulása emlékére: amikor Napóleon elűzte a pápát Szent Péter székéből, és fogságban tartotta Franciaországban, a pápai államot pedig birodalmához csatolta, az egész Egyház buzgón imádkozott, a Boldogságos Szűz oltalmát kérve.

VII. Piusz a loretói litánia fohászai között szereplő megnevezéssel fordult védelemért Máriához, a keresztények segítségéhez. Napóleon Moszkva alatt vereséget szenvedett, a pápa 1812-ben kiszabadult. 1814. május 24-én magyar huszárok díszkíséretével és védelmével vonult be Rómába. 1815-ben a pápai állam is visszakerült fennhatósága alá. VII. Piusz a Szűzanya iránti hálából, Mária tiszteletére rendelte el az ünnepet május 24-ére – Szűz Mária, a keresztények segítsége elnevezéssel. – E napon ünnepli az Egyház a népét megmentő Eszter királynőt, Mária előképét is.

„Mindenható és irgalmas Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária anyai pártfogásában hathatós segítséget rendeltél a keresztény nép védelmére. Engedd jóságosan, hogy a Szent Szűz oltalma alatt megerősödve küzdjünk az életben, és lelkünk gonosz ellensége felett győzelmet arathassunk a halálban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké.”

Don Bosco leggyengédebb szeretetének tárgya az Úr Jézus után a Szűzanya volt. Gyermeki áhítattal viseltetett iránta, és ezt az áhítatot igyekezett beleplántálni mindenkinek a szívébe.
Prédikációiban, gyónási intelmeiben, baráti beszélgetéseiben sűrűn emlegette őt. A Keresztények Segítsége címet nem Don Bosco találta fel, se nem volt az ő Mária iránti nagy rajongásának eredménye. Ez a fohász már az 1571-es lepantói győzelem után bekerült a lorettói litániába.
Don Bosco így ír Máriáról:
”Dicsőséges égi trónusáról lenéz ránk anyai tekintetével és ezt mondja: azért vagyok a dicsőség legmagasabb trónusán, hogy gazdagítsam azokat, akik áldanak és szeretnek engem és égi kincsekkel töltik meg kincstáraikat. Ezért, és az Ő mennybevétele óta állandóan és folyamatosan ostromolják a keresztények Máriát kéréseikkel. Soha nem hallottam, hogy bárki, aki hittel ment az Irgalmas Szűzhöz, ne kapott volna választ.”

Don Bosco egy napon bizalmasan közölte az egyik első szalézival, don Caglieróval, aki Latin Amerika nagy misszionáriusa és bíboros lett:
„A Madonna azt akarja tőlünk, hogy a Keresztények Segítsége címen tiszteljük őt. Annyira szomorú idők köszöntöttek ránk, hogy szükségünk van a Szent Szűz segítségére, hogy megvédjük és megőrizzük a keresztény hitet.”

Maga Don Bosco ajánlotta a szaléziaknak a világ bármely részén, hogy menjenek és terjesszék a Mária-tiszteletet és szólítsák a Szűzanyát a Keresztények Segítsége megszólítással. Hála Don Boscónak, a Mária a Keresztények Segítsége megszólítás meggyökeresedett az Egyházban. Ezért ma Máriáról, a Keresztények Segítségéről úgy beszélünk, mint Don Bosco Madonnájáról.
Segítő Szűzanyánk ünnepe legyen annak az örök ünnepségnek a bevezetője, amelyet közösen fogunk ünnepelni a mennyországban!

Fohász a Segítő Szűz Máriához

Ó, áldott Szűzanya, Keresztények Segítője, ki Bosco Szent János által annyi csodát műveltél s művelsz napjainkban is, anyai szereteteddel és az ő érdemeire való tekintettel esdd ki nekem is, szegény bűnösnek, azt a kegyelmet, amelyet szívem egész buzgóságával alázattal kérek! Ámen!

Veszélyben, szükségben, kétségeidben gondolj Máriára, hívd Máriát!

Szűz Mária!
Ó, te, aki megérted, hogy mindnyájan e világ folyamán inkább viharok között hánykolódunk, mint szilárd talajon járunk, ne fordítsd el szemeidet e csillag ragyogásától, ha nem akarod, hogy elborítson az áradat.
Ha a kísértések szele ér, ha a gyötrelmek szirtjei között hajózol, nézd a csillagot, hívd Máriát.
Ha a kevélység, a hatalomvágy, a mellőzés vagy hiú vetélkedés hullámai között hánykolódsz, nézd a csillagot, hívd Máriát.
Ha a harag, a kapzsiság vagy a test vágyai fenyegetik lelked hajóját, nézd Máriát.
Ha a bűnök félelmetessége megzavar, ha a lelkiismeret beszennyeződése megijeszt, ha az ítélet borzalmassága megrémiszt, ha a szomorúság feneketlen mélysége és a kétségbeesés örvénye elnyeléssel fenyeget, gondolj Máriára.
Veszélyben, szükségben, kétségeidben gondolj Máriára, hívd Máriát.
Ne távozzék ajkadról, ne távozzék szívedből, és hogy közbenjáró imáját elnyerhesd, ne szűnj meg példáját követni.
Ha őt követed, nem fogsz eltévedni;
ha őt kéred, nem fogsz kétségbeesni;
ha rágondolsz, nem térsz rossz útra;
ha ő fogja kezedet, nem fogsz elbukni,
ha ő védelmez, nincs mitől félned;
ha ő vezet, nem fogsz elfáradni;
ha ő kegyes hozzád, célba érsz.
(Clairvaux-i Szent Bernát beszédeiből)

IMA A SZŰZANYÁHOZ ~ A KERESZTÉNYEK SEGÍTSÉGÉHEZ

Hozzád menekülök irgalomnak édesanyja, szomorúaknak vigasztalója, keresztények segítsége, nálad keresek vigasztalást ezen aggodalmas órában. Nézd, mily bánatos az én lelkem, fájdalom tölti el szívemet, mert a szenvedések és viszontagságok meglátogattak engem. Mint aggódó gyermek édesanyjának, neked panaszolom el könnyes szemmel bánatomat.

Tekints le rám kegyesen és végy anyai pártfogásodba, míg a vihar le nem csendesül, míg az isteni irgalomnak napja fel nem derül számomra. Te tudod, jó anyám, mily fájdalmasan érint ez a megpróbáltatás, csepegtesd meg sebzett szívemben anyai szereteted gyógyító balzsamát és erősítsd meg, hogy Isten szent akaratán gyermeki türelemmel és megadással megnyugodhassam.

Ne késsél segítségemre jönni, ne hagyj magamra ebben a nehéz helyzetben.
Oh, tenger csillaga, világosítsd meg lelkemet, szende sugaraddal oszlasd el a sötétséget és mutasd meg hatalmad erejét, hogy minél előbb derült kedéllyel jelenhessem meg előtted, elrebegni szívem hálaszózatát, addig pedig Szűzanyám, kezedbe helyezem egészségemet, biztosan számítok hatalmas közbenjárásodra és Istennek végtelen irgalmára.
Bár vészes felhők tornyosulnak fejem felett, de a Te anyai oltalmad alatt nyugodtan akarok élni és meghalni. Amen

FOHÁSZ MÁRIÁHOZ

Megpihenek abban a tudatban,hogy van Anyánk,és megvigasztalódom,hogy gyermeki bizalommal kiönthetem előtte szívemet,bánatomat s aggodalmamat,s eltelek bizalommal,hogy Te bizonyára megértesz engem, erősítsd meg mindenekelőtt a hitemet!

Nevelj rá engem a Te nagy,rendületlen hitedre. Történjék bármi is.
Törjön bár össze az élet sok reményt,szakítson bár szét sok édes köteléket,ahhoz az egy kincshez a föltétlen hitemhez,amellyel átadtam magam Istennek,ragaszkodom-az a kötelék amely lelkemet Istenhez fűzi, ne lazuljon soha!
Fordítsd rám szemedet, Szűz Anyám!
Ámen!
Boldogságos Szűz Mária, Keresztények Segítsége,
Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk!