TISZTÁZÓ JEGYZÉK A FSSPX STÁTUSZÁRÓL ÉS MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

TISZTÁZÓ JEGYZÉK A FSSPX STÁTUSZÁRÓL ÉS MAGYARORSZÁGI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

1.      A Pro Hungaria Sacra papjai egyöntetűen a FSSPX-től kapják a joghatóságot, mint társult papok, és a FSSPX megbízásából végzik tevékenységüket Magyarország egész területén. Ezen státuszukat a tartományfőnök az általános elöljáró megbízásából kiadott, személyre szóló dekrétumban erősítette meg a jogviszony kezdetekor.

2.      A Szentszék és a FSSPX mindmáig folyamatos tárgyalásokat folytatnak, hogy a közösség Katolikus Egyházon belüli pontos státuszát tisztázzák. Eddig egyik fél sem nyilatkozott hivatalosan se pro se kontra ezeknek a tárgyalásoknak az eredményességét illetően. Minden ezzel ellenkező állítás puszta spekuláció, ezért elkerülendő.

3.      A FSSPX – mint intézmény – pontos jogi helyzetének tisztázatlanságát összemosni a közösség egyes tagjainak – mint krisztushívőknek – a Katolikus Egyházon belüli státuszával durva csúsztatás, amely minden kánonjogi alapot nélkülöz.

4.      A FSSPX helyzetéről és jogosítványairól XVI. Benedek és Ferenc pápák is több alkalommal nyilatkoztak már, nem helyes tehát napjainkban is az 1988-as állapotra, vagy az azt leíró forrásokra hivatkozni, hiszen az azóta eltelt több, mint 30 évben (!) alapvetően változott meg a Szentszék és a FSSPX viszonya. XVI. Benedek pápa már 2009-ben visszavonta a kiközösített püspökök büntetését, a többi tagról viszont értelemszerűen nem nyilatkozott, hiszen rájuk soha nem vonatkozott ez a büntetés pusztán azért, mert a FSSPX-hez tartoznak. Ferenc pápa 2016. novemberében a megfelelő kitételekkel visszavonásig – amely mindmáig nem történt meg – általános és rendes joghatóságot adott a FSSPX papjainak a szentségi feloldozás megadására, így tehát nem csak érvényes, hanem megengedett is (!) FSSPX papnál szentgyónást végezni. Ugyanígy működhetnek közre – alkalmas egyházmegyés pap hiányában – a FSSPX papjai a házasságkötéseknél is érvényes és megengedett (!) módon, azzal a kitétellel, hogy ők nem az esketés helyének plébánosától kapják ehhez a joghatóságot – amelyre egyébként minden más papnak szüksége van, ha nem saját plébániáján esket –, hanem a területileg illetékes ordináriustól. Itt van szó arról is, hogy a Szentatya rendelkezése alapján ebben az esetben nászmisét is celebrálhatnak a FSSPX papjai, mégpedig a vetus ordoban. Úgy tűnik tehát, hogy az a sokat hangoztatott magánvélemény, miszerint a FSSPX papjainak miséin általánosságban tilos részt venni, nincs összhangban a Szentszék álláspontjával.

5.      A fentiekből joggal következtethetünk arra, hogy aki a FSSPX működésének létjogosultságát támadja, az a Szentszék szándékával száll szembe, a Szentatya törekvéseit akadályozza. Ferenc pápa döntéseiből az is nyilvánvaló, hogy nem jogi eszközöket, hanem a testvéri párbeszéd útját, a lelkipásztori mentalitást részesíti előnyben e kérdés esetében. Ez a gondolkodás korunkban egyes legalistább beállítottságú személyek számára talán szokatlan és nehezen elfogadható lehet, mégis ennek tiszteletben tartására indít minket a Szent Péter utódjához való hűség és szeretet. Ennek az útnak az elfogadásra kérjük tisztelettel a Veszprémi Érsekség vezetőit is, valamint mindazokat, akik a közelmúltig durván, sokszor érzelmi alapon, vagy kellő információk hiányában támadták a FSSPX tevékenységét. Egyúttal szeretettel hívunk meg mi magunk is mindenkit a párbeszéd, a kölcsönös megismerés, az egymásra figyelés közös, krisztusi útjára!

Pro Hungaria Sacra – FSSPX Magyarország

Farkasgyepű, 2021. június 17.